Reformért lobbizó munkaadók
Örömmel vettük, hogy az új Nemzeti fejlesztési tervben peremfeltételként rögzítették a közigazgatás átalakításának követelményét, ám ez önmagában nem elég - nyilatkozta a Világgazdaságnak Mosonyi György. A JVSZ elnöke szerint mielőbb meg kell tervezni és el kell indítani a konkrét, a közigazgatásban dolgozók teljesítményének mérését lehetővé tevő lépéseket. Az üzletember úgy látja: törvényi szintű szabályozásra lehet szükség, amelynek kidolgozását nemzetközi példák sora - köztük az Egyesült Államok Results Act néven közzétett kormányzati teljesítménymérési törvénye - segítheti. Versenyképes gazdaság nem létezhet versenyképes közigazgatás nélkül - idézte fel a szövetség állandó szlogenjét Mosonyi György.
A JVSZ az elmúlt fél évtizedben rendre felszólalt a közigazgatási teljesítménymérés érdekében - mint az elnök emlékeztetett: az első anyagot Stumpf Istvánnak, a Fidesz-kormány kancelláriaminiszterének adta át -, ám érdemi előrehaladás nem történt. A 2004 tavaszán a versenyszféra és a pénzügyi kormányzat által létrehozott közös bizottságok egyike is ezzel a kérdéskörrel foglalkozott - Mosonyi vezetésével -, majd döntés született arról, hogy a minőségmenedzsment alkalmazására pilotprogramok indulnak két minisztériumban (VG, 2004. április 13.). E kezdeményezések azonban elhalni látszanak - ismerte el a JVSZ elnöke.
A szövetség azóta arra a következtetésre jutott, hogy nem részterületekre és részcélokra helyes koncentrálnia, hanem a rendszer egészének megreformálását kell szorgalmaznia. Ehhez sikerült megnyerniük más munkaadói szervezeteket is. Csatlakozott a lobbihoz a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) is. Parragh László MKIK-elnök erről a Világgazdaságnak annyit mondott: általában vett versenyképesség nincs, az csak konkrét programokkal összefüggésben értelmezhető. Mosonyi György mindenesetre a gazdasági és szociális tanács február végi ülésén is kifejtette a versenyszféra elvárásait, s miként előtte, azóta is folyamatosan egyeztet illetékes miniszterekkel, kormányzati szereplőkkel.
Az üzletember úgy látja, a második Nemzeti fejlesztési terv alapot ad ahhoz, hogy a programokat ténylegesen megtervezzék és elindítsák. A több ezer milliárd forintnyi uniós forrás optimális felhasználásában csak jól működő közigazgatás működhet közre hatékonyan - magyarázta. Elsősorban át kell világítani az államigazgatás folyamatait, meg kell határozni a felelősségi köröket, szerepeket, ki kell dolgozni a mérési rendszereket, a célkijelölési szempontokat - sorolta a prioritásokat Mosonyi György. A JVSZ-elnök tisztában van azzal, hogy az átfogó reform nem indulhat be rövid időn belül - a programot választási ciklusokon átívelő módon képzeli el, ezért a jelenleg ellenzékben lévő politikai erőkkel is kész konzultálni -, ám állítja: a lényegre koncentráló szakértői munka elkezdését semmi sem akadályozza. Létre kell hozni azt a harminc-negyven fős szakértői stábot, intézményi hátteret, amely egy éven belül kidolgozza a keretrendszert - tette hozzá. Mosonyi fontosnak tartotta megemlíteni még, hogy nem a közigazgatás leépítésében gondolkodnak, hanem a meglévő eszközök hatékonyabb, modernebb kihasználásában. A fő cél, hogy a szervezetek működése áttekinthető és elszámoltatható legyen, és ténylegesen is felelősséget vállaljanak működésük eredményességéért - összegezte az elnök.
