Sok a megoldandó probléma
A magyar növekedés potenciális rátája jócskán meghaladja a 3,5-4 százalékot - hangoztatta több felszólaló a Hungarian Business Leaders Forum és az ICEG Európai Központ által a Bokros-csomag 10. évfordulója alkalmából szervezett konferencián. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint ráadásul a 2007-től nagyságrendekkel megugró uniós források dinamizálhatják is a gazdaságot. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök lapunknak hangsúlyozta: ehhez társfinanszírozási forrásokkal kell rendelkeznünk, ám az államháztartási deficit mértéke és tartóssága - a mellett, hogy beleütközik a stabilitási paktum előírásaiba - megnehezíti a két év múlva elvben megnyíló "EU-s csapokhoz" való hozzáférést. A mai költségvetésben a beruházások aránya nem elég nagy, holott elvileg a közösségi beruházásokra fordított állami források egy részét lehetne a későbbiekben felváltani és kiegészíteni az uniótól pályázható támogatásokkal.
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a csomag névadója kiemelte: Magyarország regionális összehasonlításban az elmúlt 3-4 évben elvesztette a megelőző évtized komoly strukturális reformokkal elért előnyét. Problémás az államháztartás mérete, a költségvetési gazdálkodás áttekinthetetlensége, versenyhátrányt indukál az adórendszer, a rossz minőségű oktatás, az egészségügy, ráadásul a szakképzett munkaerő hiánya tartósulni látszik - mondta a Világgazdaságnak a résztvevőkkel egyetértve Jaksity György, a Budapest Értéktőzsde egykori elnöke. Bod Péter Ákos szerint a társadalombiztosítási járulék magas szintje is versenyhátrány a magyar gazdaság számára, ám csökkentése csak növekvő foglalkoztatás s az illegális munkavállalás kifehérítése mellett képzelhető el. Enélkül a tb-terhek mérséklése kevesebb nyugdíjjal, rosszabb egészségügyi ellátással járhat - tette hozzá.
Abban is konszenzus volt az előadók között, hogy a 2010-es eurócéldátum teljesítése hitelességi szempontból létkérdés. Ezzel kapcsolatban Draskovics egy esetleges ígérgetésekkel tarkított választási kampány veszélyeire hívta fel a figyelmet, amely után nagy növekedési áldozatokkal járó, drasztikus lépésekkel lehetne csak teljesíteni a maastrichti kritériumokat. Elődje, László Csaba szerint az üzleti szféra számára versenyhátrányt jelent már ma is, hogy nem vagyunk tagjai a közös pénzt használó övezetnek.
