Szigorított gyógyszerreklámok
Az eddiginél szigorúbban szabályozza az emberi felhasználásra szánt orvosságok forgalmazását az új gyógyszerrendtartási törvény tervezete, amelynek az idén ősszel esedékes elfogadásával egyidejűleg számos kapcsolódó jogszabály is módosulhat. Utóbbiak közt a büntető törvénykönyv is, amely öt évig tartó szabadságvesztéssel büntetheti azt, aki emberen engedély nélkül - vagy az engedélytől eltérően - végez klinikai vizsgálatot.
A szigorítások egyik oka, hogy más termékektől eltérően a gyógyszerfelhasználó beleszólása csekély az orvosság kiválasztásába; a betegnek elsősorban a vényt felíró orvosra és a gyógyszert kiadó patikusra kell hagyatkoznia. Érthető tehát, hogy a gyártók promóciós tevékenysége világszerte elsősorban őket célozza.
Az előző kormány idejében alkotott promóciós rendelet sikertelensége magyarázhatja tehát az új törvényi szabályozást. Kérdés azonban, hogy a tervezett előírások betarthatók-e. Ezek nem kevesebbet írnának elő, mint azt, hogy a gyártók és forgalmazók anyagi előnyt vagy természetbeni juttatást nem ajánlhatnak föl, csupán csekély értékű ajándékot adhatnak. Ennek értéke - áfával együtt - a mindenkori minimálbér egy százaléka lehet, ez most 570 forint, ami egy töltőtoll árával sem ér föl. A közkézen keringő "orvosgyúró turizmus" visszaszorítását célozza, hogy a jövőben a szakmai és tudományos célú rendezvényeket és továbbképzéseket csak azok közvetlen és tényleges költségének arányában támogathatják a cégek.
A tervezet szerint a cég nem adhat ingyenes vásárlásra jogosító kupont és közvetlenül gyógyszermintát a betegnek, ám az orvosnál lévő minta terápiás célra felhasználható. Az orvosokat felkereső gyógyszerismertető munkatársakat pedig az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek (OGYI) kell nyilvántartásba vennie és igazolvánnyal ellátnia, hogy munkájuk nyomon követhető legyen. Nem folytathat ilyen tevékenységet az orvos, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral egészségügyi szolgáltatás nyújtására, gyógyszerfelírásra vonatkozó szerződésben áll.
A törvény továbbra is tiltja a vényre kapható orvosságok reklámozását és szigorítja a vény nélkül kapható (otc) szerekét is. Utóbbiak nem tartalmazhatnak olyan utalást, amely az orvosi beavatkozás mellőzésére hivatkozik, biztos gyógyulást sugall, téves öndiagnózist eredményezhet, vagy annak képzetét kelti, hogy a gyógyszer alkalmazása nélkül károsodik az ember egészsége. A gyógyszerek reklámozása miatt bírság szabható ki, amelynek felét az egészségbiztosítási alapba kell befizetni.
A jövőben az eddiginél részletesebb tájékoztatási kötelezettség hárul a gyártókra. Az esélyegyenlőség jegyében a gyengén látók és vakok érdekében a gyógyszer nevét, szükség szerint hatáserősségét Braille-írással is fel kell tüntetniük a külső csomagoláson. A dobozokban lévő valamennyi betegtájékoztatón az eddiginél részletesebb ismertetőt kell elhelyezni, csak ezek megléte után kérhető az Országos Gyógyszerészeti Intézetnél a forgalmazás engedélyezése. A már forgalomban lévő készítményeknél legkésőbb 2010 végéig kell bevezetni az új címkézést, míg új medicina csak ilyen módon kerülhet a patikákba.
A forgalomból kivont készítmények megsemmisítése a gyártók és nagykereskedők, illetve a gyógyszertárak működtetőjének lesz a feladata, a lakosságnál keletkezett gyógyszerhulladék ártalmatlanításáról külön jogszabály rendelkezik. Ez utóbbit - az EU-előírások szerint - október végéig kell megalkotni, amelyre az egészségügyi és környezetvédelmi miniszter kap felhatalmazást a kormánytól.
