Többeknek, hatékonyabban kell dolgozni a fizetések felzárkózásához
Buszjegyben számolva már többet keresünk, mint jó néhány európai ország munkavállalói, és a hamburgerhez szükséges munkamennyiség alapján is látványosan gazdagodtunk az utóbbi években - írja a Népszabadság. Ahhoz azonban, hogy a hazai átlagkeresetek eljussanak legalább az uniós jövedelmek feléig, még vagy fél évtized kell - feltéve, hogy gazdaságunk jóval gyorsabban nő, mint a régi EU-tagállamoké.
Míg 2000-ben egy hamburgerért átlagosan 82 percet kellett dolgoznunk, addig 2003-ban már 42 perc elég volt ehhez - a legfrissebb Gazdasági és Szociális Adattár alapján. A buszjegy "ára" pedig 24 percről 11 percre csökkent.
Ám akkor is éllovasok vagyunk, ha nem a - mindössze néhány fogyasztási cikkhez szükséges munkamennyiség változását figyelő - Big Mac indexben számolunk, hanem az OECD kereseti statisztikáját nézzük. 2000 és 2004 között Magyarországon 55 százalékkal nőttek az órabérek, az utánunk következő Szlovákiában a 40 százalékot sem érte el a növekedés, a fejlett országok átlaga pedig 22 százalékot tett ki ez idő alatt.
Arra, hogy a nettó keresetek mikor érik utol az EU-átlagot, két adat adhat választ: az ország gazdasági teljesítménye és a foglalkoztatottság. Ez utóbbi azért meghatározó, mert korántsem mindegy, hány adó- és járulékfizető "állja" tízmillió ember társadalombiztosításának költségeit. Nálunk a munkavállalási korúaknak mindössze 57 százaléka dolgozik. Ez az arány jóval alacsonyabb, mint a 64 százalékos uniós átlag. Ez is lehet az egyik magyarázata annak, hogy a keresetek jóval elmaradnak a termelékenység indokolta szinttől. Egy foglalkoztatott ugyanis Magyarországon - adott időegység alatt - 62 százalékát termeli meg annak az értéknek, amelyet "átlag" uniós társa hoz létre. Így már önmagában attól, ha többen járulnak hozzá a közteherviseléshez, és ennek eredményeként csökkenthetők az adó- és járulékterhek, növekednek a nettó keresetek. (Népszabadság)
