Verseny a lakossági és kkv-hitelek területén
Bankvezetői felmérés - A kis- és középvállalati szektor felé nyitnak a pénzintézetek
Tavaly a második fél évben a bankok 57,1 százaléka jelezte hajlandóságának növekedését vállalati hitelek nyújtására - áll az MNB legfrissebb hitelezési felmérésében, melyet tizenhárom pénzintézet vezetői körében végzett (az elemzés teljes szövege elérhető az MNB honlapján). A növekedést jelzők aránya ugyan kisebb, mint a korábbi időszakban, de továbbra is jelentősnek mondható. Emögött főként a kis- és mikrovállalatok felé történő nyitás figyelhető meg, ahol hosszú ideje igen magas a hitelkínálat növekedése. Ezzel szemben a nagyvállalati szektorban a bankok hitelezési hajlandósága nem változott 2004 első fél évéhez képest, megállt a korábbi emelkedés. A középvállalati kategóriában a megkérdezett bankok korábbinál kevesebb, de még mindig a vállalati átlagnak megfelelő (57,1 százalék) aránya jelezte hitelezési hajlandóságának bővülését az elmúlt fél évre nézve.
A hitelek, hitelkeretek hitelezési feltételei összességében enyhültek - itt is elsősorban a kis- és középvállalatok körében történt változások jelentősek. A fő okot a banki és nem a banki hitelezők egyre agresszívabb versenyében és a kockázattal szembeni növekvő toleranciában látják a vezetők.
A megkérdezett bankvezetők többsége (57,1 százaléka) a vállalati hitelek iránti kereslet emelkedését tapasztalta 2004 második felében, és e növekedés jelentős része a kkv-szektorban jelentkezett. (A felmérésről szóló elemzés megjegyzi, hogy a kereslet növekedését több bank is a kínálati nyomásnak, a kedvezőbb feltételeknek tulajdonította, s ezt igen nehéz a kereslet tiszta emelkedésétől elkülöníteni.) Ezen túlmenően a legfőbb ok a teljes nem pénzügyi vállalati kategóriában a tárgyi eszközökbe történő befektetés növekedése és a követelésállomány finanszírozási szükségletének emelkedése volt, de több hitelezési vezető azt is jelezte, hogy bankja vonzóbbá vált a vállalatok számára más intézményekhez képest. A következő fél évre a bankok a hitelkereslet némi emelkedésére számítanak minden szektorban.
Míg 2004 első fél évében minden szektor kockázati megítélése elmozdult a skála biztonságosabb vége felé, addig most újra nőtt azon bankok száma, amelyek kockázatosabbnak ítélték meg az egyes iparágakat. A kockázati megítélés romlása a mezőgazdasági szektorban, valamint az építőiparban volt a leglátványosabb. A mezőgazdasági szektorban a bankvezetők a támogatások kifizetésének csúszását, az élelmiszer-ipari problémák hatását és a szektorban jelenleg folyó piactisztulást említették a kockázatosság emelkedésének fő okaként. Az építőiparban a körbetartozások növekedését szinte minden bank tapasztalta, de ugyanakkor az építőipari piactisztulás jeleit is látják, ami a jövőben az iparág kockázatosságát csökkentheti.
A felmérés kitért a vállalati devizahitelezés okaira és jellemzőire. A bankok a vállalati devizahitelezés bővülését egyhangúan a kamatkülönbözettel, illetve az alacsony törlesztő részlettel magyarázták, és elmondták, hogy a devizabevétellel nem rendelkező vállalatoktól plusz fedezeteket kérnek be.
A háztartási hitelek piacán nagyjából hasonló tendenciák figyelhetők meg, mint a vállalati hiteleknél. A bankok hitelezési hajlandósága mindkét részpiacon - a lakás célú és a fogyasztási hitelek esetében is - emelkedett, emellett az enyhülő hitelképességi standardok és folyósítási feltételek jellemezték az elmúlt fél évet. Mindkét piacon elsősorban a devizahitelek állományának emelkedése tapasztalható. A megkérdezett hitelezési vezetők arról adtak számot, hogy az új folyósítású devizahitelek 90-100 százalékát svájci frankban nyújtják.
A lakáshitelek piacán 2004 első fél évében szinte minden, a kérdőívet kitöltő hitelezési vezető a hitelkereslet jelentős visszaeséséről számolt be, a második fél évre azonban bekövetkezett a kereslet felfutása. A következő hat hónapra vonatkozó keresleti várakozások szóródnak, összességében a bankok némi erősödést várnak mind a lakáshitelek, mind a fogyasztási hitelek piacán.
