Veszélyben az európai cukoripar
"Túl gyorsan, túl drasztikusan, túl messzire megy az európai cukorágazat támogatási rendszeréről szóló reform" - nyilatkozta lapunknak Jean-Claude Fruteau. Az EP mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának alelnöke tegnap az EP plénuma előtt is kifejtette aggályait a jövő nyáron életbe lépő reformra vonatkozó európai bizottsági indítvány miatt. Az eredeti formájában tavaly júliusban ismertetett javaslatok egyik közvetlen előzménye az volt, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elveivel ellentétesnek ítélte az uniós támogatási gyakorlatot. Fruteau azonban úgy véli, a reformtervezet kitűzött céljainak - az ágazat szerkezetátalakítása vagy a legkevésbé fejlett államok exportlehetőségeinek bővítése - sem felel meg, miközben azzal fenyeget, hogy 15 tagországban leállhat a termelés.
Azt a cukortermelők is érzékelik, hogy a belső fogyasztás az elmúlt években folyamatosan csökkent, s jelenleg az unió a belső fogyasztásnál hárommillió tonnával többet - 19-20 millió tonnát - állít elő. A felesleg exportját nehezíti, hogy az uniós árszint a világpiaci háromszorosa. Ezen az EU jelentős exporttámogatással segít, az esetleges importőröknek azonban kedvét szegi, hogy az unió a kedvezményes kontingensen felül 280 százalékos vámot alkalmaz a behozatalra.
Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója szerint is túl radikális a tavaly ismertetett reform, s a szakma képviseletében azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy a bizottság mindössze három év alatt akarja megvalósítani intézkedéseit. "Tisztában vagyunk azzal, hogy a reform elkerülhetetlen, de fontos, hogy a magyar ágazat számára biztosítsa a túlélést" - mondta Koczka, aki úgy látja, patthelyzet alakult ki az EU-ban, mivel a tagok többsége nem lehet versenyképes a nagymértékű árcsökkenés, illetve a kvótaátvihetőség mellett. Az igazgató hozzátette: a bizottság részéről eddig nem készült hatástanulmány arról, milyen következményekkel járna a reform a cukortermelőkre nézve.
Abban senki nem kételkedik, hogy Magyarország a mediterrán, az északi és több kelet-közép-európai tagállamhoz hasonlóan vesztese lehet a reformnak, mivel kedvezőtlen időjárás, például aszály esetén akár tartósan veszteséges lehet a termelés. Így szélsőséges esetben az ipar Francia-, Németországra, Belgiumra, Hollandiára koncentrálódna. Magyarország - kilenc másik tagállammal - hivatalos levélben tiltakozott a reformtervezet ellen Mariann Fischer-Boel mezőgazdasági biztosnál.
Egy lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a végleges megoldás alapját a tavalyi javaslatok jelenthetik, egyedül a mértékekben lehet változás, ezen belül az árcsökkenés vélhetően kisebb mértékű lesz. A kvótacsökkenés ugyanakkor elkerülhetetlen, mivel elképzelhetetlen a túltermelés fenntartása.
