A bányáktól a napelempanelekig

A hazai szénbányászat egyik fontos térségének számított mintegy kétszáz éven keresztül a dorogi szénmedence, és ugyanígy meghatározó bányásztelepülés volt annak központja, Dorog. A Pilis és a Gerecse hegység völgyében elhelyezkedő, jelenleg 13 ezer lelket számláló, 1984-ben városi rangot kapott település ma is büszke bányászmúltjára.

A térségben a rendszerváltást követően visszaszorult, majd meg is szűnt a bányászat, munkahelyek tömegeinek megszűnését okozva. A rendszerváltást követően a településen és annak térségében a munkanélküliség elérte a 20 százalékot. A dorogi szénmedence bányászatának sorvadása Dorog vezetését a város iparszerkezetének gyökeres átalakítására késztette. Megjelent, majd megerősödött a településen a vegyipar; ma meghatározó cégként a Richter Gedeon Rt. egyik termelőrészlege üzemel Dorogon. A munkanélküliséget hatékony felnőttképzéssel igyekeznek kezelni, miközben a kistérség a nehézségek ellenére kedvező helyzetben van az Esztergomi Ipari Park és a főváros közelsége miatt is.

Jelentős fordulatot hozott a város gazdasága számára a Sanyo 2000-ben történt letelepedése. A japán érdekeltségű társaság a jelenlegi legnagyobb foglalkoztatóként mobiltelefon-, akkumulátor- és szárazelemgyártást folytat a városban. Ugyanakkor a cég hamarosan a napkollektorok gyártását is megkezdi, olyan fordulatot hozva ezzel a város életébe, hogy a hosszú időn keresztül meghatározónak számító energiahordozó, a szén termelését a legkorszerűbb energia előállítása váltja fel. A Sanyo megjelenése a munkaerő-piaci helyzetet is jelentősen megváltoztatta, miután 1200 dolgozónak képes munkát biztosítani. Dorog térségében jelenleg 7 százalék körüli a munkanélküliségi ráta, míg a városban ennél is alacsonyabb. Ma már jellemző, hogy a szomszédos Szlovákiából is nagyszámú munkavállaló jár át Dorogra.

A település gazdasági növekedése kikényszerítette az iparipark-program elindítását. Ezt hazai magántőkével együttműködve indították, s megoldást kínált a korábbinál korszerűbb foglalkoztatási, környezetvédelmi és városszerkezet-változtatási igényekre. A város további erőteljes fejlődését elsősorban megközelíthetősége korlátozza, mivel a települést átszelő 10-es fő közlekedési út rendkívül zsúfolt és rossz minőségű. Fejlesztése elengedhetetlen a város tőkevonzó képessége szempontjából. Az önkormányzat saját eszközeivel évről évre jelentős beruházásokat hajt végre. Ezek nyomán újra lesz kórház Dorogon, uszodaépítési terveket készített a város, és saját erőből, illetve a Komárom-Esztergom Megyei Közútkezelő Kht.-val közös beruházásban végrehajtja a 10-es főút Dorog belterületi szakaszának teljes rekonstrukcióját. Jelenleg a projekt tervei készülnek. A hároméves kivitelezési időszakra előirányzott program még az idén megkezdődik. Ennek során egyebek közt elvégzik az útszakasz teljes burkolatcseréjét, valamint a polgármesteri hivatal előtt körforgalmat alakítanak ki.

A változó Dorog ugyanakkor számos módon őrzi a bányászidők emlékeit. Ennek egyik formája a mintegy két évtizede létrehozott bányászemlékház, amely jelentős gyűjteményt halmozott fel a település e korszakából.