"A jövőnket építjük, a múltunkat nem feledjük"

Dorog azon városaink közé tartozik, ahol a bányászat

térvesztése miatt alapjaiban új stratégiára volt szükség. Milyen irányt fogalmaztak meg, és mennyire sikerült megvalósítani azt?

A szerkezetátalakítás évtizedekkel ezelőtt megindult. A szénfeldolgozás, a karbitgyártás helyét átvette a gyógyszervegyészet, amikor az akkor még kőbányainak nevezett gyógyszergyár Dorogon létesített telephelyet. A gyógyszergyárak veszélyes ipari hulladékainak ártalmatlanítására épült a hulladékégető-mű, és ezzel fordulat következett be a helyi gazdaságban, meghonosodott a vegyipar. E cégek önmagukban nem tudták a rendelkezésre álló munkaerőt foglalkoztatni, így a 90-es évek elején húsz százalékot meghaladó munkanélküliség jellemezte Dorogot és térségét.



Mi, illetve milyen örökség maradt meg a bányászatból?

1996 óta rendezünk a bányásznapon vásárt és üzletember-találkozót. Utóbbiak, valamint a konferenciák módot adtak, hogy széles szakmai körökkel tárgyaljuk meg a helyi gazdaságra vonatkozó települési önkormányzati elképzeléseket. Ezek minden évben más témakört dolgoznak fel, így foglalkoztunk a gazdaság-, a területfejlesztés kormányprogramjával, tavalyelőtt az életmód-életminőség szerepelt napirenden, a 2004. évi pedig 223 év bányászat, 20 év várostörténet címmel zajlott. Ezeken a fórumokon érlelődtek terveink és gazdagodtak kapcsolataink. Elképzeléseink nagy része megvalósult. Ma négy százalék körüli a munkanélküliségi ráta, és az is elmondható, hogy sok száz szlovákiai munkavállaló dolgozik dorogi és térségi vállalatoknál. A bányászattól iparterületeket, gépgyártási, szállítási kapacitásokat és munkakultúrát, szorgalmat örököltünk.



Hogyan jellemezné a mai Dorogot?

Színes gazdasági szerkezetünk és sokrétű foglalkoztatási lehetőségeink vannak. A vegyipar a kozmetikumgyártásig, a gépgyártás az ipari légkondicionáló berendezések gyártásáig, az energetika az újratölthető szárazelem- és napelemgyártásig bővült. A szolgáltatások és a kereskedelem színvonala megfelel a lakossági elvárásoknak. A vendéglátás a jelentős változások és kezdeményezések ellenére még nem fejlődött az elvárásoknak megfelelő színvonalra. Települési tradícióink, helyi kultúránk most is - amikor már nincs működő bánya a Dorogi-medencében - őrzi a bányászhagyományokat, de a helyi gazdaság, a mindennapi életünk már másról szól.



A város adottságai mennyire tették, teszik lehetővé, hogy vonzó helyet teremtsenek

a külföldi tőke számára?

Gazdasági szerkezetünk átalakításában a legfontosabb tényező a műszaki-gazdasági értelmiség, a szakmunkások alkotó-, alkalmazkodóereje volt. A külföldi tőke megjelenését megelőzte a régi ipari tevékenység újakkal történt felváltása, a régi vállalatok átalakulása, tevékenységi köreik megváltoztatása. Ezt követte a külföldi tőkebefektetés. Településünk gazdasági növekedése pedig kikényszerítette iparipark-programunk elindítását. Ez utóbbit hazai magántőkével együttműködve indítottuk el, amely megoldást kínált, a korábbinál jobban megfelelt a korszerű foglalkoztatási, környezetvédelmi és városszerkezet-változtatási igényeknek. Ipari parkunkat a Sanyo és egy logisztikai vállalat fogja kitölteni. Emellett településünk kis- és középvállalkozásai számára alakítottunk ki területet egy kisebb, önkormányzati tulajdonú részen. Ide olyan vállalkozások, cégek elhelyezését tervezzük, amelyek ma a lakosságot zavaró városi területeken tevékenykednek.



És a megközelíthetőség?

A helyi gazdasági növekedés kedvezőtlen következménye a város megközelíthetőségének romlása, a közlekedési kapacitások kimerülése lett. Térségünket az új, a jelenleginél nagyobb kapacitású 10-es út mentheti meg. Ennek okán jegyzem meg: elfogadhatatlan számunkra, hogy önmagukat környezetvédelminek nevező csoportosulások térségek lakosságának érdekeivel szemben akadályozzák a 10-es út fejlesztési programját. Ha nem indul meg a közeljövőben az útépítés, a nekünk okozott környezetvédelmi és gazdasági károk miatt be fogjuk perelni a 10-es út felújítási programját akadályozókat. Ebben civil szervezetek, önkormányza-

tok is támogatnak bennünket.



Mennyi forrása van az önkormányzatnak saját fejlesztések megvalósítására?

Képviselő-testületünk február 4-én fogadta el idei büdzsénket. Költségvetési főösszegünk valamivel több mint 3 milliárd forint. Ezen belül 1,2 milliárd az önkormányzat saját bevétele, 1,1 milliárd a központi költségvetésből jutó rész, és van egy kisebb, 256 milliós hitelállományunk. Olyan beruházásaink folynak, mint a Szent Borbála Kórház létesítése, amelynek bekerülési költsége 830 millió forint. Több mint 80 millióért bölcsőde épül, és felújítjuk a Bécsi utat, 628 millióért. Ezt jövő év novemberében adjuk át. Folyik a dorogi szelektívhulladék-gyűjtési rendszer kialakítása, költsége 78 millió forint. A tervek szerint 2006 augusztusára ez is megvalósul. Ugyancsak jelentős beruházás a 21,5 millió forint költséggel létesülő új posta.



Milyen intézmények vannak az önkormányzat kezelésében?

Három óvodánk és három általános iskolánk van. A tulajdonunkban lévő gimnázium, zeneiskola és gyógypedagógiai szakiskola működtetése a megye feladata. A tulajdonosi helyzetünkből fakadó költségvetési kötelezettségeinknek ezen intézmények esetében is eleget teszünk. Pedagógiai szakszolgálatunkat, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatunkat, központi orvosi ügyeletünket intézményirányító önkormányzati társulás keretében működtetjük. Százszázalékos önkormányzati tulajdonban vannak a városüzemeltetés, a közművelődés és az orvosi szakrendelés területén működő közhasznú társaságaink. Sportlétesítményeinket a városüzemeltetési kht. működteti. Intézményi formában működik a házi gondozást, nappali ellátást és a bentlakásos szolgáltatást nyújtó, időseket gondozó központunk. Privatizált praxisok formájában működik a felnőtt- és a gyermek-háziorvosi ellátásunk.



Milyen lépéseket tart fontosnak az önkormányzatok közismerten nehéz helyzetének jobbítására?

Az önkormányzati feladatokat

ellátó szervezeti rendszerünk egyensúlyban tartásának és fejlesztésének legfontosabb feltétele az ellátási szükségletek folyamatos felmérése és a szolgáltatások ezeknek megfelelő alakítása. Ez kapacitásszűkítéseket vagy éppen -bővítéseket, valamint új szolgáltatási formák bevezetését jelenti. Több önkormányzat együttműködésének kialakításában a legnehezebb az önkormányzati identitás és a hatásosság s hatékonyság egyensúlyának megteremtése. Pedig éppen ebben az irányban kell keresni a jövő megoldásait. Sokkal jobb lenne, ha a kooperációban rejlő lehetőségek, és nem a gazdasági kényszer jelentené a fő motivációt.



Mi az, amit polgármestersége ideje alatt Dorog sikereként értékel?

Az 1995 óta, a bányásznapon megrendezendő üzletember-találkozó és vásár mottója: "A jövőnket építjük, de a múltunkat nem feledjük." Nem feledjük el, hogy kik utódai vagyunk. Nem feledjük el azokat, akik életműve az alapja annak a városnak, amelyben ma élünk. Városunk képviselő-testülete 2004 márciusában, Dorog várossá avatásának huszadik évfordulóján és a dorogi szénmedencében folyó bányászat befejezésekor Pro Urbe díjjal tüntette ki a bányászok 223 éven át egymást követő generációinak tagjait, Dorog várossá fejlődésében napjainkig ható, elévülhetetlen érdemeik elismeréseként. A határozat szerint a díjat a bányásznapon a ma élő legidősebb és legfiatalabb dorogi bányász vehette át. A díjat a bányászemlékházban helyeztük el és állítottuk ki.