Az EU számvevőszéke közbeszól
Az EU számvevőszéke közzétette a kohéziós politikai reformok kapcsán tavaly júliusban elfogadott bizottsági jogszabálytervezetről alkotott értékelését. A dokumentum egyebek között megkérdőjelezi azt a gyakorlatot, amely jelenleg az egyes régiókban mért GDP alapján dönt az adott terület jogosultságáról. (Eszerint valamely régió csak akkor számíthat közösségi strukturális alapok igénybevételére, ha az egy főre jutó - vásárlóerőben mért - GDP az EU-átlag 75 százaléka alatt marad.)
A számvevőszék szerint "nem elégséges csupán a GDP-százalékra támaszkodni a jogosult régiók meghatározásakor, mert a fejlettségbeli elmaradásnak nagyon sok dimenziója van. Olyan tényezőket sem kellene figyelmen kívül hagyni, mint az infrastrukturális adottságok, a munkanélküliség, a termelékenység, a gazdasági struktúra, a képzés és az oktatás helyzete, a környezetminőség, a kivándorlás vagy kutatás-fejlesztés szintje."
A számvevőszéki vélemény nem kötelező, ám brüsszeli szakértők szerint - tekintettel az intézmény szakmai súlyára - észrevételük nem lebecsülendő egy újabb diplomáciai offenzíva megkezdéséhez.
Az Európai Bizottság tavaly februárban közzétett kohéziós jelentésében vázolta a közösségi felzárkóztatási politika reformjára vonatkozó elképzeléseit, amelyet július 14-én öt jogszabálytervezet formájában megerősített. A magyar kormány ezzel kapcsolatban az ellen emelt kifogást, hogy az úgynevezett n+2-es szabályt - amely szerint az adott projektre lekötött keretet az odaítélést követő két éven belül el kell költeni - a bizottság kiterjesztené a kohéziós alapokra. Emellett a magyar diplomácia többször próbált Budapest különleges helyzetére apellálva "méltányos elbánást" elismertetni a 75 százalékos küszöböt jócskán meghaladó fővárosnak.
A bizottsági jogszabálytervezetekről folyó vita időközben részben beágyazódott a 2007 utáni pénzügyi tervekről szóló általános alkudozásba, részben - a leendő döntések tekintetében - alapvetően alárendelődött az utóbbiról majdan születő döntésnek. "Amíg nem ismertek a 2007 utáni hétéves pénzügyi terv meghatározó keretszámai, addig a kohéziós politika fő szabályainak véglegesítéséről sem lehet szó" - vélik bizottsági illetékesek. Közülük többen aggodalommal emlegetik, hogy ha nem születik 2007-ig megállapodás a leendő új közös büdzséről, akkor azt követően újabb kohéziós projektek elfogadására sem nyílhat majd esély. A projektelfogadáshoz jogszabályi alap kell, de ha még a büdzséről sem sikerült megállapodni, akkor erről még kevésbé fog sikerülni - mutatott rá egy bizottsági tisztviselő.
A testület regionális főigazgatóságán arra számítanak, hogy amennyiben a júniusi csúcson megszületik a tagországok közötti egyezség az új pénzügyi tervről, akkor ősszel ismét munkába vehetik a jogszabály-tervezeteket, és 2006-ban jó eséllyel sor került elfogadásukra.
