Direktíva a viszontbiztosítókról
Várhatóan már az idén nyáron sikerül elfogadni azt az irányelvtervezetet, amely a viszontbiztosítók piacán is lebontja a nemzeti korlátokat, és létrehozza az egységes belső piacot - írja a Financial Times. A jogszabályi tervezetet még tavaly terjesztette be az Európai Bizottság, de vita alakult ki akörül, hogy a nemzeti felügyelő szervek kérhessenek-e biztosítékot a társaságoktól. Franciaországban és Portugáliában például hitellevelek vagy kötvények formájában kell rendelkezni ilyennel. A piaci szereplők azonban nem örülnének egy hasonló, egész Európára kiterjedő követelménynek, szerintük ugyanis ezzel indokolatlanul kötnék le tőkéjüket.
Az Európai Parlamentnek (EP) és a tagállamoknak a napokban sikerült megegyezniük abban, hogy az új irányelv fokozatosan eltörli ezt a követelményrendszert. Az új uniós szabályozás valószínűleg az amerikai kormányzatot is arra készteti majd, hogy eltörölje a külföldi viszontbiztosítókkal szemben támasztott hasonló igényét - jósolják ágazati szakértők. Az irányelvtervezet új változatáról egy-két hónapon belül szavazhat az EP, míg a pénzügyminiszterek várhatóan júniusban fogadják azt el.
Az új, egységes, viszontbiztosítókra vonatkozó szolvencia-szabályozás a legfőbb érv a mellett, hogy a biztosítékokra vonatkozó előírás megszűnjön. Eddig nem volt egységes viszontbiztosítói szabályozás az EU-ban, az új direktíva ezt az űrt fogja kitölteni. Az aktuális elképzelések szerint az irányelv tőkekövetelményre vonatkozó előírásokat is tartalmaz majd, amelyek a társaságok fizetőképességét erősítik, és ennek köszönhetően nem lesz szükség egyéb garanciákra.
A hazai piacon nem váltott ki nagy vitákat a letétekkel kapcsolatos téma, mivel a magyarországi viszontbiztosítói piac inkább a passzív oldalon erős - mondták el érdeklődésünkre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF). Ez anynyit jelent, hogy nincsenek professzionális viszontbiztosítóink, de a hazai biztosítók kockázatuk egy részét - főként külföldi - viszontbiztosítóknál helyezik el. Ami az eddigi hazai szabályozást illeti: 2004. május 1-jéig az élet ágban bruttó módon kellett képezni a tartalékokat, és azok fedezete nem lehetett viszontbiztosítóval szembeni követelés (vagyis implicit módon ugyan, de benne volt a szabályozásban a viszontbiztosítói letét követelménye). A nem életágban nettó módon kellett képezni a tartalékokat, ott tehát nem volt letéti követelés.
Magyarország 2004. május
1-jei uniós csatlakozásával az új biztosítási törvény a nem életág tekintetében e szempontból nem változott lényegesen, az élet ágban viszont feloldották az implicit szabályt: viszontbiztosítóval szembeni követelés mint eszközfajta lehet a bruttó tartalék fedezete.
