BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Emelné az EU a jövedéki adót

A borra kiszabandó kötelező jövedéki adó miatt érheti a legtöbb támadás az Európai Bizottságot, amely ma terjeszti az uniós pénzügyminiszterek elé az adóemelésre vonatkozó javaslatát. Magyarországon a boron kívül a vermut esetében idézne elő áremelkedést, ha a bizottsági javaslatot változatlan formában fogadnák el a tagországok.

Az alkoholra kivetett jövedéki adók minimumszintjének növelése lesz az egyik napirendi pont az uniós pénzügyminiszterek mai tanácsülésén. Kovács László adóügyi biztos egy jelentést terjeszt a gazdasági és pénzügyminiszterek elé, amely szerint az 1992-ben megállapított minimális adóterhek értelmüket vesztették az infláció miatt. A bizottság szerint az adó alsó szintjének növelésével mérsékelhetők lennének a tagországok közti óriási eltérések, amellyel fokozódna a versenyhelyzet és visszaszorulna a csempészet.

Magyarország egyetért az adóminimum növelésével, kivéve a bor jövedéki adójának emelésével - tudtuk meg Pichler Ferenctől, a Pénzügyminisztérium szóvivőjétől. Hozzátette: a jelenlegi minimum adószintek a Magyarországon alkalmazott szint alatt vannak, így a legtöbb terméknél nem kell majd adót emelni. A bor esetében jelenleg az EU nem ír elő minimális adószintet. Most viszont literenként mintegy 35 forintos minimumadót vezetnének be, amely a magyarországi nyolc forinthoz képest jelentős emelkedést jelentene. A boron kívül a vermut az egyetlen olyan termék, ahol adóemelést tenne szükségessé az uniós szabályozás megváltozása. Mivel az inflációt követve évente emelik a jövedéki adót, a hatszázalékos növekedés nem jelentene különösebb problémát - mondta Pichler Ferenc.

A 25 tagállamból tizenkettőben - Francia- és Magyarország kivételével valamennyi nagy bortermelőnél - nem terheli jövedéki adó a bort, így valószínűleg több miniszter is ellenezni fogja a javaslat vonatkozó részét. Az adók szabályozásának kérdése ráadásul politikailag igen érzékeny terület, és arról csak egyhangúság esetén születhet döntés.

Az 1992-ben elfogadott szabályozás szerint a söröknél literenként mintegy 0,1 euró, az úgynevezett köztes termékeknél - így a likőröknél - 0,45, az égetett szeszeknél 2,2 euró az adó minimumértéke. A legtöbb tagország ennél jóval magasabb rátákat alkalmaz, így a tervezett 24 százalékos emelés csak néhány helyen okozna drágulást.

Az eltérő adózási gyakorlat a tökéletes belső piac kialakulásának egyik fő gátja, és az alkoholra kivetett adókban tapasztalható a legnagyobb felfordulás. A kelet-közép-európai és dél-európai államokban viszonylag alacsonyabbak a terhek, az északi országok viszont épp a rendkívül magas adókkal próbálják a polgárokat leszoktatni az italozásról.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.