BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Emelné az EU a jövedéki adót

A borra kiszabandó kötelező jövedéki adó miatt érheti a legtöbb támadás az Európai Bizottságot, amely ma terjeszti az uniós pénzügyminiszterek elé az adóemelésre vonatkozó javaslatát. Magyarországon a boron kívül a vermut esetében idézne elő áremelkedést, ha a bizottsági javaslatot változatlan formában fogadnák el a tagországok.

Az alkoholra kivetett jövedéki adók minimumszintjének növelése lesz az egyik napirendi pont az uniós pénzügyminiszterek mai tanácsülésén. Kovács László adóügyi biztos egy jelentést terjeszt a gazdasági és pénzügyminiszterek elé, amely szerint az 1992-ben megállapított minimális adóterhek értelmüket vesztették az infláció miatt. A bizottság szerint az adó alsó szintjének növelésével mérsékelhetők lennének a tagországok közti óriási eltérések, amellyel fokozódna a versenyhelyzet és visszaszorulna a csempészet.

Magyarország egyetért az adóminimum növelésével, kivéve a bor jövedéki adójának emelésével - tudtuk meg Pichler Ferenctől, a Pénzügyminisztérium szóvivőjétől. Hozzátette: a jelenlegi minimum adószintek a Magyarországon alkalmazott szint alatt vannak, így a legtöbb terméknél nem kell majd adót emelni. A bor esetében jelenleg az EU nem ír elő minimális adószintet. Most viszont literenként mintegy 35 forintos minimumadót vezetnének be, amely a magyarországi nyolc forinthoz képest jelentős emelkedést jelentene. A boron kívül a vermut az egyetlen olyan termék, ahol adóemelést tenne szükségessé az uniós szabályozás megváltozása. Mivel az inflációt követve évente emelik a jövedéki adót, a hatszázalékos növekedés nem jelentene különösebb problémát - mondta Pichler Ferenc.

A 25 tagállamból tizenkettőben - Francia- és Magyarország kivételével valamennyi nagy bortermelőnél - nem terheli jövedéki adó a bort, így valószínűleg több miniszter is ellenezni fogja a javaslat vonatkozó részét. Az adók szabályozásának kérdése ráadásul politikailag igen érzékeny terület, és arról csak egyhangúság esetén születhet döntés.

Az 1992-ben elfogadott szabályozás szerint a söröknél literenként mintegy 0,1 euró, az úgynevezett köztes termékeknél - így a likőröknél - 0,45, az égetett szeszeknél 2,2 euró az adó minimumértéke. A legtöbb tagország ennél jóval magasabb rátákat alkalmaz, így a tervezett 24 százalékos emelés csak néhány helyen okozna drágulást.

Az eltérő adózási gyakorlat a tökéletes belső piac kialakulásának egyik fő gátja, és az alkoholra kivetett adókban tapasztalható a legnagyobb felfordulás. A kelet-közép-európai és dél-európai államokban viszonylag alacsonyabbak a terhek, az északi országok viszont épp a rendkívül magas adókkal próbálják a polgárokat leszoktatni az italozásról.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.