Erősödik a zálogjogosultak joga
A készülő új csődtörvény elismeri és erősíti a zálogjogosult helyzetét, de oly módon, hogy e sajátos pozíció azért ne akadályozhassa meg a reorganizációt - tájékoztatta Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára a Világgazdaságot a készülő törvény egyik vitatott kérdéséről. A leendő jogszabály egyik vezérelve a bajba jutott cégek talpra állítása, működésük elősegítése, gazdaságossá tétele. Erről, illetve - ha más út nem látszik járhatónak - a felszámolásról a jövőben is a hitelezők döntenek majd. Mivel pedig érdekeik korántsem egységesek, ezért sokan megkérdőjelezik a zálogjogosult hitelezők - köztük például a bankok - előnyös pozícióját a nem biztosított követelésű hitelezőkkel szemben.
A mai csődtörvény szerint, ha valakinek a felszámolási kérelem benyújtását megelőzően egy évvel már élt a zálogjoga, a felszámolás során az eladási árbevétel - költségekkel csökkentett - felét mindenképpen megkapja. Sok szakember attól tart, ha ez a rendelkezés az új törvényben is fennmarad, úgy a zálogjogosultak nemigen szavaznak majd a gyakorta kockázatos reorganizációra, és így csorbul az elérni kívánt cél. Nos, az új szabályozásban viszont már a zálogtárgy értékesítéséből befolyó teljes - költségekkel csökkentett - ellenérték illetné meg a jogosultat, s ez igen kedvezően hangzik. Hogy valóban az is? Attól függ - és ez még vita tárgya -, hogy mi tartozik majd a költségekbe. Mert ha, mint arra egyes vélemények utalnak, idesorolandó például a munkabér vagy a környezetvédelmi kiadás, már nem biztos, hogy olyan irigylésre méltó a zálogjogosulti pozíció.
De ezzel együtt is változatlanul kérdés a reorganizáció elősegítése. Evégett - mint az a törvény-előkészítők legutóbbi tanácskozása alapján körvonalazódik - az új jogszabály valószínűleg nem követeli meg valamennyiük hozzájárulását a reorganizációhoz. Az tehát már bizonyos többségi jóváhagyással elindulhat, ám az újjászervezés alatt a zálogjogosultak nem érvényesíthetik zálogjogaikat. Ez súlyos korlátozás, s ezt valamilyen módon - esetleg kamatfizetéssel - kompenzálni szükséges. Több megoldást is fontolgatnak a törvény-előkészítők. Elképzelhető, hogy a fizetésképtelenségi szakértő, illetve a bíróság vizsgálja meg: garantálja-e a reorganizáció a zálogjogosulti pozíció változatlanságát, ha pedig nem, mennyi, illetve milyen ellentételezés illetheti meg őt? Az államtitkár szerint a reorganizációs tervben kellene rendelkezni arról, szükség van-e, és ha igen, mi módon a zálogjogosulti joggyakorlás átmeneti felfüggesztésének kompenzálására.
Az új törvény tervezete legkorábban az év végén bocsátható szakmai vitára.
Az új csődtörvény megalkotásáig a szakemberek szükségesnek tartják a jelenlegi jogszabály módosítását. Ennek egyik fontos része lenne a cégvezetők felelősségének kiterjesztése. Előreláthatólag közvetlenül és magánvagyonukkal kell majd helytállniuk a hitelezőkkel szemben, ha annak ellenére működtették tovább a bajba jutott társaságot, hogy tudták, a felszámolás nem kerülhető el. E felelősségi szabályokat a társasági és a cégtörvény további rendelkezései egészítik majd ki, nagyobb garanciát, fokozottabb védelmet nyújtva a hitelezőknek. A módosítási javaslat a tervek szerint ősszel, a gazdasági társaságokról szóló és a cégtörvény tervezetével együtt kerülne a kormány elé.
