Felemás helyhatósági karcsúsítás
Ebben az évben minden eddiginél több, 13,5 milliárd forint állami támogatást kaphatnak létszámleépítéshez az önkormányzatok. A hozzájárulás abban segít, hogy az elbocsátott dolgozók jogszabályban előírt járandóságainak kifizetése ne a települések költségvetését terhelje.
Az önkormányzatok az ország legnagyobb foglalkoztatói, mintegy 450 ezer közalkalmazott és 40 ezer köztisztviselő dolgozik ebben a szférában. Az állam közvetlenül nem írhat elő leépítést a számukra, de a szűkös költségvetési lehetőségek jóval szigorúbb létszámgazdálkodásra kényszerítik a településeket. Tavaly hatmilliárd forint volt a keret, de a pénzt nem használták fel teljes egészében a helyhatóságok. A Belügyminisztérium mintegy négymilliárdot utalt át csaknem hatszáz önkormányzatnak, s ebből 4100 közalkalmazottat és köztisztviselőt bocsátottak el. Az ez évi támogatást egyrészt a közszféra meghirdetett racionalizálása miatt emelték ilyen jelentősen, másrészt az idén induló Prémium évek programot is ebből finanszírozhatják a helyhatóságok. A pénz az előzetes becslések szerint mintegy 13 ezer dolgozó leépítéséhez lehet elegendő, de önkormányzati szakértők kizártnak tartják, hogy elfogy az összeg.
A gazdaság szereplői elvárják az államtól a racionálisabb, olcsóbb működést, de felemás az a megoldás, hogy a kormányzat áthárítja az önkormányzatokra a feszültséget - mondta a Világgazdaságnak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Zongor Gábor szerint vannak települések és intézmények, amelyek számára kedvező, hogy a központi költségvetés segít a létszámleépítéssel járó pénzügyi kötelezettségek teljesítésében. Az önkormányzatok többségének azonban - ha betartaná a törvényeket - felvennie kellene szakalkalmazottakat. Ez a szűkös költségvetés miatt lehetetlen, s tovább nehezítik a helyzetet az idei kötelező közalkalmazotti és köztisztviselői béremelések. A főtitkár szerint az évek óta húzódó finanszírozási reform egyik legfontosabb eleme lenne, hogy meghatározzák az önkormányzati feladatok körét és költségeit, az ebben való állami részvételt, s ezután lehetne dönteni a szükséges létszámról.
Az önkormányzatok döntő többsége már az elmúlt években racionalizálta működését. Jelentős létszámleépítés ezen túl már csak azért sem lehetséges, mert az állam folyamatosan egyre több kötelező feladatot hárít át helyi szintre - fejtette ki lapunknak Kovács Zoltán, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának elnöke. Pápa polgármestere többek között az idén novemberben hatályba lépő közigazgatási hatósági törvényre hívja fel a figyelmet. A jogszabály kedvező az állampolgárok számára, miután az eddiginél sokkal rugalmasabb, és gyorsabb ügyintézésre kötelezi az önkormányzatokat. A gond az, hogy már a jelenlegi köztisztviselői létszámmal is nehéz teljesíteni az új előírásokat, így újabb leépítés esetén a polgármesteri hivatalok biztosan nem tudnak eleget tenni a követelményeknek.
Az agglomeráció településeiben inkább felvenni kellene munkatársakat, de jelenleg a kötelező béremeléseket is csak újabb megszorításokkal tudjuk kigazdálkodni - mutat rá Fáki László, Szigethalom polgármestere. Budapest vonzáskörzetében folyamatosan nő a lakosság létszáma, egyrészt a városból kiköltözők, másrészt az ország elmaradottabb vidékeiről érkezők miatt. A polgármesteri hivatalban így egyre több ügyet kell intézni, s fejleszteni kell az iskolahálózatot, az egészségügyi intézményeket, bővíteni a helyi alapszolgáltatásokat, s ezek működtetéséhez újabb munkatársak lennének szükségesek.
