Gyurcsány Belgrádba készül

Délkelet-európai körútja második állomásán, Belgrádban, majd Podgoricában tárgyalt Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter a térségbeli problémák (benne Koszovóval) mellett a kétoldalú kapcsolatokról. A látogatás célja egyebek közt Gyurcsány Ferenc kormányfő májusra tervezett vizitjének előkészítése is. Mint korábban beszámoltunk róla, akkor terveznek aláírni egy gazdasági együttműködési megállapodást, amely egyben megteremtené a gazdasági együttműködési vegyes bizottság felállítását és működtetését is. A megállapodásban kiemelt hangsúlyt kapnak azok a területek, amelyek a magyarországi vállalkozások ottani piaci helyzetét, befektetői aktivitásának feltételeit javíthatják. A majdani szerződés olyan területekkel foglalkozik, mint a működőtőke-export befogadásának környezete, a kis- és középvállalatok pozicionálása egymás piacán, közlekedési és energetikai együttműködés.

A kereskedelmi forgalom Szerbia és Montenegróval évről évre dinamikusan bővül (exportunk az első tizenegy hónapban 354, importunk 77 millió euró volt), s nem érződött meg rajta, hogy az uniós csatlakozásunk miatt fel kellett mondani a szabad kereskedelmi megállapodást. Folyamatosan nő az oda áramló magyar FDI értéke is. Főként Montenegróban vannak látványosabb eredmények: a Matáv Rt. nyerte el a Montenegro Telekomra kiírt privatizációs tendert (114 millió euró fejében 51,7 százalékos tulajdonrészt szerzett ); a Hunguest Rt. egy montenegrói szállodához (hétmillió euró) jutott; s a Ganz egy kikötő rekonstrukcióját hajtaná végre több tíz millió euró befektetéssel. Emellett a kötött segélyhitelezés keretében öt iskolát létesítenének magyar részvétellel Montenegróban. Vannak "kudarcok" is, ilyen volt a Mol Rt., illetve az OTP Rt. sikertelen pályázása a szerbiai Beopetrol, illetve a Jubanka tenderén (egyenként 100-100 millió eurós invesztíció lett volna). Ám a Mol jelezte, részt venne a nemzeti olajipari társaság (NIS) privatizációjában, az OTP pedig - sajtóhírek szerint - Nis városában aktivizálódik.

Szakértők szerint a szerbiai viszonyok nem a legmegfelelőbbek a tőkeexportra - ez részint a bizonytalan jogi környezetre, részint pedig a külföldi befektetőkkel szemben nemegyszer tapasztalt bizalmatlanságra vezethető vissza. Van például olyan akvizíció, amely perek sokaságát vonta maga után. (NVZs)