Gyurcsány megelégelte a korrupciót

A miniszterelnök által is förtelmesnek titulált korrupció visszaszorítására készülnek törvényjavaslatok az Igazságügyi Minisztériumban csupa olyan tárgyban, amelyben az efféle szabálycsinálás már nagyon is régóta esedékes, és a tennivalók rég a körmünkre égtek - írja a Magyar Rádió Online.

Ebből következik, hogy a jogszabályok tervezői semmi olyasmit nem fedeztek fel éles szemmel, amit mi, mondjuk úgy, hogy utcai járókelők ne ismernénk már unalomig, az összes piszkos trükkel együtt, amelyek már a könyökünkön jönnek ki, és az ember nehezen tudja eldönteni, hogy mitől üsse meg inkább a guta: a háborítatlanságnak ettől az arcátlan gyakorlatától, vagy attól, hogy az összes gyanúsabbnál is gyanúsabb alak - ha kicsit meg is pörgetik őket a törvény előtt - végül vigyorogva elsétál szabadlábon.

Az igazságügy miniszter most arról beszélt, hogy négy területen is esedékes valamilyen törvényhozói munka. Az egyik az, amikor a sárga földig eladósodott cégeket a tulajdonosaik úgy rázzák le magukról, mint kutya a vizet. A másik, ahol azok kaszálnak, akik szeretik egy kicsit megkozmetikázni az üzleti versenyt, előre levajazzák a dolgokat, és csak arra ügyelnek, hogy a verseny látszata meglegyen. Aztán itt van a kijárók ügye, akik egyelőre törvényes szabályok nélkül ücsörögnek képviselők és más döntéshozók előszobáiban, hátha véletlenül sikerül néhány baráti szót váltani az illetővel, vagyis beszélni a fejével, milyen jó lenne, ha bizonyos szempontokra tekintettel lenne, amikor döntést hoz. Ezt egyébként lobbi-tevékenységnek hívják, a kijárók pénzért csinálják, és jogszabályok tartják kordában. Nálunk is pénzért csinálják, de nincs korda. És végül, ha annyit mondunk, hogy pártfinanszírozás, akkor valószínűleg ennyi is bőven elég.

Petrétei József nem tart attól, hogy ezt a "politikai gumicsontot" nagyon nehéz lesz a kormányzati ciklus végéig lerágni, mert a miniszterelnök megbízatása egyértelművé teszi, hogy a tárcának az adott tárgykörökben a normaszöveget április végéig kell elkészíteni, és ezt követi majd az a szakasz, amikor a parlament törvényeket készít ezekből a szövegekből. A négy tervezetből csak a pártfinanszírozásról szóló sorolható a kétharmados törvények közé, a másik három megszavazásához az egyszerű többség is elegendő. Ezek közül az egyik a cégek úgynevezett fantomizálásának megakadályozása, vagyis olyan hatékony jogi eszközök kidolgozása, ami az úgynevezett "Kaja Ibrahim jelenségre" adna megoldást, vagyis, ha egy cég jelentős köztartozást halmoz fel, akkor azt ne lehessen eltüntetni. Az erre vonatkozó javaslatot az Igazságügyi Minisztérium már kidolgozta és a kormány elé terjesztette, tehát ez a közeljövőben már a parlament elé kerülhet.

A tavalyi év elején szigorították ugyan a jogszabályt, de a Cégbíróság nem tapasztalt pozitív változást, csupán annyit, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás sokkal drágább lett, de a fantomcégek száma határozottan és jelentősen nem csökkent. Petrétei József ezt természetesnek tartja, hiszen a jogi lehetőség még nincs meg arra, hogy fel lehessen lépni a cégek fantomizálásával szemben. Ennek a lényege ugyanis az, hogy amikor a cégbíró megvizsgálja a cég helyzetét és a cég megszüntetésére hoz döntést, akkor a fantomizált cég elleni fellépésnek kell, hogy valamilyen jogi eszközzel gátat lehessen vetni. Ez a jogi eszköz az lenne, hogy a volt tulajdonossal szemben lehessen bizonyos felelősségi alakzatot érvényesíteni, aminek az a lényege, hogy az a cég, amelyik jelentős köztartozást halmozott fel, és eladásra került - általában olyan személynek, aki vagy vagyontalan, vagy a személyazonossága később nem állapítható meg -, akkor az ilyen cégért a volt tulajdonos is felelősséggel tartozzon, kivéve, ha bizonyítja, hogy amikor a cégének az átruházása megtörtént, akkor még nem állt fenn ez a jelentős köztartozás.

Jelenleg, ha valaki értékesítette a cégét, azután őt már nem lehet felelősségre vonni. Ezzel tehát a felelősségi alakzat bővül ki, ráadásul a bizonyítási tehet is megfordul, mert a volt tulajdonosnak kell bizonyítania azt, hogy az értékesítéskor jóhiszeműen járt el, tehát nem azért adta el a céget, hogy fantomizálja, hanem azért, mert a továbbiakban nem akart azzal a céggel az üzleti életben részt venni.

Budapesten, az egyik hajléktalanszállón papíron hetven cég van bejegyezve. A szervezett bűnözői körök a hajléktalanok adataival, személyazonosságával élnek vissza. Petrétei József elmondta, hogy éppen erre jelent majd megoldást a törvény, hiszen akkor majd nem lehet a hajléktalannal szemben az igényt érvényesíteni, hanem a volt tulajdonosnak kell bizonyítania, hogy amikor eladta, akár egy hajléktalannak, akkor a cég vagyona még jóval meghaladta a köztartozást.

A korrupció kriminológiai fogalom, nem büntetőjogi fogalom - mondta az igazságügy miniszter -, tehát bizonyos részeit meg lehet ugyan gátolni büntetőjogi eszközökkel, de azt látni kell, hogy bármilyen jogi szabályozást alakítanak is ki, a korrupciós lehetőségek azok fennállnak. Az évente készülő nemzetközi összehasonlítás szerint Magyarország a korrupció tekintetében a középmezőnyben helyezkedik el. A korrupció elleni fellépést nem csak jogi eszközökkel lehet érvényesíteni, a miniszter szerint nagyon fontos, hogy a korrupció kialakulásának lehetőségeit csökkentsék. A magyar tapasztalat az, hogy a korrupció ott alakul ki, ahol hiány lép fel. A kormányzatnak ezért azt kell vizsgálnia, hogy ahol ilyen problémák merülnek fel, ott hatékony intézkedéseket tegyen - tette hozzá Petrétei József. (Magyar Rádió)