Hatszáz gyilkos szabadlábon
A rendszerváltozás óta évente átlagosan 20-30 gyilkosság maradt felderítetlenül. Legkevesebb 400-600 gyilkos él köztünk. Egy tanulmány szerint a rendőrség szervezete ma alkalmatlan az esetek utólagos felderítésére.
A rendszerváltozás éveiben ugrásszerűen nőtt a gyilkosságok száma: az addigi évi száz-egynéhányról kétszáz fölé emelkedett, s elérte a 300-at is, majd néhány év alatt gyors ütemben csökkenni kezdett. Korinek László kriminológus, egyetemi tanár a nagy társadalmi változások majdhogynem természetes velejárójának tekinti a bűnözés növekedését.
A gazdasági-társadalmi viszonyok földindulásszerű átalakulása kiszámíthatatlan feszültségeket gerjeszt, alapjaiban változtatja meg az emberek élethelyzetét és lehetőségeit, kiélez és elmélyít régi konfliktusokat, s újakat teremt - fogalmaz Korinek.
A rendszerváltozás után, ahogy például a háborús időszakokat vagy természeti katasztrófákat követő "átmeneti" időszakban is, az összes bűncselekményfajtánál nőtt az ismertté vált esetek száma. Hosszabb-rövidebb idő elteltével azonban normalizálódik a helyzet, s ha a bűnözés nem áll is vissza a korábbi szinte, a növekedés mérséklődik - esetleg az esetek száma is.
Kovács Lajos ezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda életvédelmi osztályának vezetője a Belügyi Szemle című folyóiratban egyebek között azt írja: a rendszerváltozás óta évente átlagosan húsz-harminc gyilkosság maradt felderítetlenül.
Hiába presztízskérdés a rendőrség számára gyilkosságok felderítése, a gyilkosok elfogása, manapság is 400-600 gyilkos él Magyarországon háborítatlanul. Ez annak ellenére van így, hogy a rendőrség az emberölések felderítését mindig a lehető legnagyobb létszámmal és a legjobb technikával kezdi meg. Az ügyek jelentős hányadát forró nyomon meg is oldják, ám ez annak köszönhető, hogy Magyarországon az emberölések több mint fele, olyan emberölés, amikor házastársak vitája, ivócimborák veszekedése torkollik tragikus végkifejletbe.
A lap szerint az alvilági leszámolások, a hivatásos gyilkosok által elkövetett emberölések felderítése lényegesen nehezebb. A 90-es évek közepén történt robbantásos, leszámolásos ügyek többsége máig megoldatlan. Kovács Lajos szerint ráadásul, ahogy telik az idő, úgy csökken a társadalmi nyomás és a rendőri vezetők érdeklődése is az ügyek iránt. Pár héttel, hónappal a gyilkosság után már csak egyetlen nyomozó keresi a gyilkost.
Kovács ezredes a "döglött ügyek" osztályának vezetőjeként vált híressé. Egységével hosszú évekkel ezelőtti bűncselekményeket oldott meg. Kovács szerint az idő múlása nem minden esetben csökkenti a nyomozás sikeres befejezésének esélyét, mivel időközben megváltozik az egykori bűn- és házastársak viszonya, érdekeltsége, vagy a jogszabályok változása kínál új lehetőségeket (vádalku, információvásárlás). Segíti a nyomozókat a technológia fejlődése is (DNS-vizsgálat).
Kovács szerint ugyanakkor a legtöbb megyei főkapitányságon létszámhiány, leterheltség és érdektelenség miatt csak ritkán veszik elő a döglött ügyeket, például csak akkor, amikor új fontos bizonyítékok merülnek fel. Az ezredes úgy véli, a rendőrség alkalmatlan az utólagos felderítésre, ha egy gyilkost nem kapnak el az elkövetéstől számított fél éven belül, jó eséllyel úszhatja meg a felelősségre vonást - írja a Népszabadság. (Népszabadság)
