Kártérítés vonatkésésekért is?

Magyarország még 1991-ben tett ígéretet arra, hogy 2007-re megnyitja a magyar vasúthálózatot a nemzetközi teherfuvarozás számára, s a harmadik liberalizációs csomag most folyó egyeztetésein már a személyszállítás felszabadításáról van szó. A magyar vasút azonban nincs abban az állapotban, hogy felvegye a versenyt a konkurensekkel - vélekedik Barsiné Pataky Etelka, az Európai Parlament közlekedési és idegenforgalmi bizottságának tagja.

Az EP-bizottság a napokban fogadta el azokat a módosító indítványokat, amelyek az Európai Bizottság eredeti, 2010-es liberalizálásról szóló javaslatával ellentétben a nemzetközi forgalomban 2008-tól, az országon belüli járatokon viszont csak 2012-től tenné lehetővé más szereplők piacra kerülését.

A MÁV szerint a személyszállítás 2008., illetve 2012. évi liberalizációja a magasabb technikai színvonalon lévő és kedvezőbb pénzügyi feltételek közt működő vasutaknak kedvez, és nem ad kellő időt a közelmúltban csatlakozott országok számára a versenyhátrány ledolgozására. A javaslat ráadásul valójában már kezdettől fogva lehetővé teszi a tagállamokon belüli belföldi szállítást is, hiszen egyes megállók között belföldön is igénybe vehetők nemzetközi járatok. Mivel a nemzetközi vonalak mentén nyújtott szolgáltatások (pl. intercity) a Magyar Államvasutak leghatékonyabb üzletágai közé tartoznak, ezek csökkentése jelentős kiesést okozna. Mindezek miatt a MÁV átmeneti mentességet tartana méltányosnak.

Az EP a kártérítések kérdésében is szigorúbbnak bizonyult a bizottságnál. Eszerint az egy órát meghaladó késések esetén a jegy árának negyedét kell viszszafizetni, kétórás késés fölött a felét, három óra után pedig a háromnegyedét. Barsiné Pataky Etelka egyetért azzal, hogy ha a repülőn utazóknak jár kompenzáció, akkor indokolt ennek bevezetése máshol is, úgy véli azonban, a magyar vasút erre sincsen felkészülve. Éppen ezért szerinte ötéves halasztást kellene kérni.