Költséges, haszontalan elemzés
A bizottsági tervek azon amerikai és japán törekvések kapcsán hangzottak el, amelyek egy globálisan egységes pénzügyi jelentési szabályrendszer kidolgozását célozzák. Az egységesítést kulcsfontosságú lépésnek tartják a vállalati költségek csökkentése és a befektetési döntések megkönnyítése szempontjából.
A majdan bevezetendő új szabályok előzetes tesztelése annak biztosítását szolgálná, hogy azok gazdasági szempontból valóban ésszerűek - idézte a Reuters David Wrightot, aki a bizottság belső piaci divízióján belül a pénzügyi szolgáltatásokkal és a pénzpiacokkal kapcsolatos politika irányítója. Wright szerint fennáll annak a veszélye, hogy költség-haszon elemzés híján a számviteli normák egyre átpolitizáltabbá válnak. A hatékonysági szempontok érvényesítésének mellőzése pedig oda vezethet, hogy a pótlólagos szabályozási teher túlsúlyba kerülhet az új standardok esetleges előnyeivel szemben.
A bizottságot korábban leginkább a pénzügyi szolgáltatások területén támadták amiatt, hogy javaslatai kidolgozásakor nem végzett költség-haszon elemzést. A brüsszeli testület mostani elképzelésével kapcsolatban szkeptikusan nyilatkozó szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a pénzügyi jelentéseknek elsősorban semlegeseknek kell lenniük, amellyel nehezen egyeztethető össze különböző üzleti előnyök érvényesítése. Egyes számviteli szabályok ráadásul olyannyira összetettek, hogy azokat még a szakmabeliek is eltérően értelmezik, így egy gazdasági hatástanulmány elkészítése hatalmas feladat lenne, amely ráadásul aligha hozná meg a várt egyértelmű eredményeket.
A pénzügyi jelentések egységesítésén dolgozó nemzetközi szervezet, az IASB elnöke, David Tweedie szerint a teljes harmonizálás éveket vesz majd igénybe. Fontos részterületeken azonban korábban is születhetnek olyan eredmények, amelyek nyomán szükségtelenné válhat például a nem hazai tőzsdéken jegyzett vállalatok könyveinek költséges külföldi elismertetése.
