Lassú a Balkán bevonása
Ma dönt az Európai Bizottság arról, hogy megkezdheti-e Szerbia és Montenegró az unióval kötendő stabilitási és társulási egyezményről szóló tárgyalásokat. A Beta hírügynökségnek nyilatkozó diplomáciai források szerint Brüsszelben kedvező Belgrád és Podgorica megítélése, kielégítőnek tartják az elmúlt időszak politikai, gazdasági és emberi jogi reformjait, ezért várhatóan zöld utat adnak a tárgyalásoknak. A Financial Times viszont úgy tudja, hogy a bizottság még mindig nem tartja tökéletesnek a délszláv állam együttműködését a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálására létrehozott hágai törvényszékkel, bár nagyra értékeli, hogy az utóbbi időben egyre több körözött szerb adta fel magát.
A stabilitási és társulási egyezmény hatálybalépése előfeltétel az EU-val kialakítandó szorosabb integráció előtt. Horvátország és Macedónia már 2001-ben megkötötte ezt az egyezményt, amely tavaly hatályba is lépett, s a két ország ezt követően adta be csatlakozási kérelmét. A horvátok márciusban már el is kezdhették volna a csatlakozási tárgyalásokat, ha Ante Gotovina extábornok megjelenik Hágában. A macedón kérelem bizottsági elbírálása novemberre várható, s ez alapján az uniós állam- és kormányfők decemberi csúcsértekezlete dönthet a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.
Ami Bosznia-Hercegovinát illeti, Paddy Ashdown, a nemzetközi közösség szarajevói főképviselője a napokban a B92 rádió szerint egyértelművé tette: amíg Radovan Karadzic és Ratko Mladic, a két legkeresettebb háborús bűnös nem kerül Hágába, nincs lehetőség az EU-való való kapcsolatok szorosabbra fűzésére. A Brüsszelben nyugat-balkáninak nevezett térség ötödik állama, Albánia már több mint két éve tárgyal erről, az egyezmény még távolinak tűnik.
Brüsszelben tegnap döntöttek a térség egyes államainak nyújtott idei pénzügyi támogatásról. Eszerint Szerbia és Montenegró 2005-ben 184 millió eurót kap a CARDS program keretéből, Macedónia 34,5 milliót, Koszovó pedig 54 milliót. (VG)
