Magyarok rohama Brüsszelben
A magyar és a cseh tisztviselőjelöltek jártak eddig a legtöbb sikerrel az EU-intézményeknél, miközben Lengyelország a igen alulreprezentált - derült ki a tíz új tagállamról közzétett európai bizottsági értékelésből. A brüsszeli testületben a tízek közül eddig csak négy országból fogadtak el főigazgató-helyettesi jelöltet, köztük a magyar Kazatsay Zoltánt, míg a legnagyobb számú igazgatói-főtanácsosi kinevezéssel (három fő a hétéves célul kitűzött hatból) Magyarország bír. A tisztviselők összlétszámát tekintve a magyar munkatársak száma már eléri a 151-et. Ennél csak a lengyelek létszáma nagyobb - ötven fővel -, mivel azonban országukban 38 millióan élnek, nagyon is csekély a különbség.
Siim Kallas, az uniós intézmények személyzeti politikájáért felelős bizottsági elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy egyetlen országgal szemben sem létezik semmiféle elfogultság, minden jelölt megméretésénél az alkalmasság jelenti az első számú kiválasztási szempontot. Utalt arra, valójában nincsenek szigorú országkvóták, csupán indikatív célszámok.
A tavaly csatlakozottak számára összesen 3441 bizottsági munkahelyet pántlikáztak meg, ezt - elvben - az említett hét év alatt, 2010-ig tölthetnének fel. Főigazgatói - vagy helyettesi - beosztás országonként egy jár, míg a közvetlen utánuk következő helyekből összesen 41 jut az újoncok valamelyikének. Lengyelországban nagy felzúdulást váltott ki, hogy eddig még az említett helyek egyikére sem akadt lengyel befutó, jóllehet a 41 emelt szintű vezetői posztból tizenhatot terveztek betölteni lengyel szakemberekkel. Varsóban a sajtó egyenesen a tárgyalások során mutatott "nem megfelelő lengyel viselkedés megbosszulásáról" beszél.
A magyarok ma már minden fontosabb főigazgatóságon, részterületen jelen vannak. Gyors bekerülésüket a szakértők azzal is magyarázzák, hogy jó volt az alapozás: éveken át létezett például ösztöndíj magyar fiatalok számára a bruges-i European College-ba, ahonnan kikerülve a nagy többség gond nélkül át tudott menni a felvételi szűrőn is.
