Méhészet: megérte tiltakozni
A magyar méhészek problémáit a belga fővárosban tartott tiltakozó akciójuk eredményeként megismerték az Európai Unióban, ezt tartja hathetes brüsszeli demonstrációjuk eredményének Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. A szakember elmondta: lényeges eredménynek tartja, hogy az unió soros elnökségét ellátó Luxemburg mezőgazdasági miniszterével, Fernand Bodennel eszmecserét folytathattak gondjaikról. Egyetértettek abban, hogy az európai méztermelés problémáinak megoldásával uniós szinten kell foglalkozni.
Bross Péter tájékoztatott arról: Magyarországon évente - évjárattól függően - mintegy 20-25 ezer tonna mézet termelnek a méhészek, amelynek fele akácméz. A magyar méz négyötödét exportálják, elsősorban az uniós országokba.
A luxemburgi minisztertől ígéretet kaptak arra, hogy a tanács soron következő - április végén tartandó - ülésén megismerteti a méhészek gondjaival a többi tagország képviselőit is. A megbeszélés nyomán körvonalazódott az is, hogy az unió élelmiszerkönyvének a mézre vonatkozó szabályozásához rövidesen - várhatóan már e hónap végén - magyarázó mellékletet csatolnak.
Ez az eddigiektől eltérően pontos direktívákat tartalmaz. Többek között pontosítja az eredet feltüntetésének kötelezettségét. Például pontosan meg kell majd határozni, hogy a mézkeverék milyen arányban tartalmaz európai, illetve Európán kívüli mézmennyiséget. A kiegészítés tartalmazza emellett azt is, hogy a mézhez nem adhatók mesterséges anyagok, de a mézből nem is vonható ki semmiféle anyag, például ultraszűréssel.
A magyar méztermelés árbevétele évente mintegy 60 millió dollár, mintegy 12 milliárd forint, de a méhek által végzett beporzás haszna ennek sokszorosát teszi ki - mondta az elnök.
Tudvalévő: a méhészek gondjait elsősorban az okozta az utóbbi időben, hogy a harmadik országokból származó méz az utóbbi időben nagy mennyiségben jelent meg az unió piacán. Ez pedig letörte az árakat, ami igen kedvezőtlen volt az unión belüli méhészek számára. Emellett a harmadik országból származó méz minősége is lényegesen gyengébb, mint az unióban termelteké.
Bross Péter utalt arra is, hogy nyolc ország méhészeti szervezete már aláírta, hogy csatlakozik a magyar követelésekhez. Ám az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szeretné elérni, hogy mind a 25 uniós tagország csatlakozzon javaslataihoz.
Az OMME azt is szeretné, hogy Magyarországon kapjanak a méhészek közvetlen támogatást, mert jelenleg ilyen nincs. Szerintük nem termelési típusú támogatásra van szükség, hanem az Agrár Környezetvédelmi Alapból kellene támogatni a méhészeket. (Privátbankár)
