Mi is az a konklávé?
A mindenkori pápa utódját a Sixtus-kápolnában tartott pápaválasztó konklávén (ez szó szerint kulcsra zártat jelent és a latin cum clave-ből ered) a bíborosok választják meg. A bíborosok a XI. századtól a katolikus egyházfő kivételes megválasztói. Az első hivatalos konklávét 1241-ben tartották meg, amikor, ha kellett, be is falazták és éheztették az utódválasztási vitákkal küzdő, s a döntést halogató bíborosokat. A modern konklávé szabályait 1975-ben VI. Pál pápa fektette le. A helyszínt a Sixtus-kápolnában jelölte ki, és úgy rendelkezett, hogy az egyházfő személyéről a választás pillanatában 80 évnél fiatalabb bíborosok döntsenek. Jelenleg a bíborosok összesen 184-en vannak (ez a konzisztórium), ebből 117-en nem érték el a 80-at, s ők alkotják a konklávét. Kettőjüknek éppen most márciusban volt a nyolcvanadik születésnapja, így már nem vehetnek részt a választáson. Van egy in pectore bíboros is, akinek neve titkos. Értesülések szerint Stanislav Dziwisz érsekről, II. János Pál személyi titkáráról lehet szó.
Az egyházfő halála után 15-20 nappal vonulnak be a bíborosok a kápolnába. Régebben a Sixtus-kápolna körüli apró cellákban szállásolták el őket, ahol csapvíz sem volt, ma már azonban a vatikáni audiencia terem mögötti Domus Sanctae Martae, a Szent Márta-vendégházban laknak. Reggelente busz viszi majd őket a Vatikán másik részébe. Az viszont nem változott, hogy a szavazás teljességgel titkos. A bíborosok a külvilággal nem érintkezhetnek, nem hallgathatnak tévét-rádiót, nem nyilatkozhatnak.
A szavazás menete a következő: a konklávé első délutánján tartják az első szavazást, amelyből kiderül a bíborosok általános preferenciája, az ezt követő három napban napi négyszer szavaznak. A 13. szavazás után - az ötödik nap - egy teljes nap szünetet tartanak, majd két nap alatt ismét egymás után hétszer szavaznak. De 1831 óta a konklávé soha nem tartott négy napnál hosszabb ideig, és a mai televíziós világban a Vatikán is alkalmazkodni fog a hírre éhes közönséghez. II. János Pált - 1978 októberében - a nyolcadik szavazással választották meg. 111 bíborosból 99 szavazott rá. Érvényes választáshoz a szavazatok 2/3-a szükséges, vagy ha a választók száma nem osztható hárommal, akkor 2/3+1. Minden szavazás után elégetik a szavazócédulákat és a bíborosok feljegyzéseit: a hagyomány szerint a Sixtus-kápolna kályhájában. Sikertelen szavazáskor a papírhoz adott nedves szalma miatt változik a füst feketévé. De a fehéret lesik a Szent Péter téren öszszegyűlő hívők, hiszen a kályha kéményét a térről a bazilika jobb oldalán láthatják. (NOL)
