Nem vállalják a felelősséget a korházak a műhibákért?

A műhibaperek egyik legavatottabb ügyvédje szerint a kecskeméti kórház a szakmában egyedülálló módon ismerte el, hogy hibát követtek el az orvosok a kunszentmiklósi kisfiú mandulaműtétjénél - írja az Index. Ábrahám László úgy véli, nem kellene a magyar egészségügy állapotára fogni az emberi gondatlanságra visszavezethető tragédiákat. "Szó sincs róla, hogy a kórházak és orvosaik ne ismernék el, ha hibáznak" - mondja az orvosi kamara elnöke.

A közelmúltban trötént, feltehetőleg orvosi műhibákra visszavezethető esetek ráirányítják a figyelmet az orvosi felelősségvállalásra és a műhibaperekre. A műhibák és a miattuk indult perek többsége nem jut nyilvánosságra, bár manapság, amikor a média érdeklődése egyre nagyobb, úgy tűnik mintha megszaporodtak volna az ilyen ügyek - írja az Index. Magyarországon 300-350 műhibaper indul évente, egyes adatok szerint ezek tizedük halállal végződő beavatkozás miatt. Arról, hogy a perek hány százalékban adnak a bírák igazat a hozzátartozóknak vagy a maradandó károsodást szenvedő betegeknek, nem áll rendelkezésre összefogó statisztika, a becslések szerint egy év alatt körülbelül egymilliárd forintnyi kártérítést ítélnek meg.

Az esetek egy részében a felek megegyeznek, a presztizsüket féltő, a nyilvánosságtól ódzkodó kórházak inkább hajlandóak fizetni peren kívül egy kisebb összeget, minthogy vállalják az esetleg évekig elhúzódó, nagy sajtóvisszhangot keltő pereskedést, mondta Ábrahám László, a Magyar Kriminológiai Társaság alelnöke az Indexnek. A negyven éve praktizáló, műhibaperekben jártas szegedi ügyvéd (ő képviseli a szülőket a vámosszabadi kisfiú halála miatt indított perben) szerint az ügyek többségében a kórházak körömszakadtukig ragaszkodnak a maguk vélt igazához, és igen ritka a kecskeméti kórházéhoz hasonló felelősségvállaló hozzáállás.

A széles skálán mozgó műhibák hátterében nem elsősorban a magyar egészségügy általános állapota áll, sokkal inkább "egyszerű" gondatlanságra vezethetők vissza, véli Ábrahám László. "Ha képesek egy leszakadt kart visszavarni, akkor egy bagatell mandulaműtétet is ugyanolyan gondosan kellene elvégezni." Ha perig megy az ügy, nagyon ritkán ismerik be a hibát, többnyire "műtéti kockázatra, szövődményekre, jóhiszemű tévedésre" hivatkoznak, és a bíróságok által kért orvosszakértői vélemények gyakran - szakmai szolidaritásból - erre rímelő eredményt mutatnak.

Pedig többnyire helytelen diagnosztika vagy banális fertőzések és gondatlanság vezetnek életek tönretételéhez, legrosszabb esetben halálhoz, mondja az ügyvéd, aki szerint az igazság kiderítésében "kőkeménynek kell lenni". Ezt támasztja alá az a magyar bírói gyakorlatot megbolygató eset, amelyben egy nyitott gerinccel született kisfiú szüleinek eddig példátlan kártérítést ítéltek meg: egy összegben 37 milliót, valamint havonta kétszázezer forintot fizet a pervesztes kórház.

Az elhallgatás és a felelősséghárítás trendjét a "nyilvánosság ereje, a nagyobb odafigyelés fordítja meg", adott hangot reménykedésének az ügyvéd. (Index)