Orvosexodus Kelet-Európából

Lengyelország számára már gondot jelent az orvosok nyugatra vándorlása - idézi a Financial

Times Konstanty Radziwillt, a lengyel orvoskamara elnökét. A régi EU-tagokba távozott szakemberek számát nehéz pontosan megbecsülni, ám a kamara szerint eddig 3600-an - az orvosok és fogorvosok mintegy három százaléka - kért olyan igazolást, amely külföldön is biztosítja végzettsége elismerését. Egyes területeken, például az aneszteziológusoknál ez az arány tíz százalék felett van.

Az orvosok közvetítésével foglalkozó ügynökségek az unió tavalyi bővítése után azonnal megrohamozták a tíz új tagországot, és azóta már sok ezer magyar, lengyel, cseh, szlovák vagy éppen balti doktort, szakápolót segítettek nyugati álláshoz. A nyelvi követelmények és az áttelepüléssel járó nehézségek persze sokakat elriasztanak, de a fizetések és a munkakörülmények közötti különbségek miatt azért bőven akad jelentkező. Míg egy lengyel orvos éves fizetése tízezer euró alatt van, dán kollégái százezer, az írek 133 ezer eurót, a britek pedig mintegy százezer fontot vihetnek haza. Igaz, a finn orvosok csupán 36-48 ezer euróra számíthatnak, és a németeket is rosszabbul fizetik, mint brit vagy ír kollégáikat, viszont az amerikaiakhoz képest még a szigetországban dolgozó szakemberek is alulfizetettnek érezhetik magukat. Így nem csoda, hogy a fejlett országok között is komoly mozgás tapasztalható. Nagy-Britannia németekkel (és persze kelet-közép-európaiakkal) pótolja az Egyesült Államokba távozott orvosait, a német kórházak cseh szakembereket vesznek fel, míg a cseh egészségügy Szlovákiából igyekszik munkaerőt becsalogatni.