Pozsony lecsap a feketemunkára
Az eddigi gyakorlat nyolcnapos határidőt tett lehetővé az alkalmazás kezdetétől. A nyolcnapos határidő ezután csak az új munkaadókra vonatkozik. A bejelentés történhet faxon (a 00-421-2-5924-8865 vagy a 00-421-2-5924-8723-as számon), e-mailben (praca@ socpoist.sk címen) vagy SMS-ben (a 00-421-908-247-104 vagy a
00-421-908-247-097-es számon).
Egyúttal szigorítják a feketemunka szankcióit is. A bírságok munkavállalók esetében tízezer, munkáltatók esetében egymillió koronáig terjedhetnek. A törvényt be nem tartó vállalatok jövő év februárjától kezdődően öt évig nem vehetnek részt közbeszerzésen, és nem folyamodhatnak állami támogatásért. A törvénysértők nevét a Nemzeti Munkafelügyelőség (Národný in?pektorát práce - NIP) a saját honlapján hozza majd nyilvánosságra. A munka-, szociális és családügyi miniszter, udovít Kaník messzemenően bízik az új törvény hatékonyságában: "Feketemunka csak ott fog ezentúl előfordulni, ahova nem jutnak el az ellenőreink."
A NIP jelenleg 266 munkafelügyelőt alkalmaz, de az új törvény értelmében a munka, szociális és családügyi hivatalok munkatársai is részt vehetnek ezentúl a munkáltatók ellenőrzésében. Első közös akciójukra április 4-e és 15-e között kerül sor, amelynek keretében 5145 ellenőrzést kívánnak végrehajtani. A munkavállalók ellenőrzésére a személyi szám szolgál: a munka-, szociális és családügyi minisztérium eltekintett az ún. azonosító munkakártyák bevezetésétől. A kártyák bevezetését - amelynek kiadását a kötelező iskolalátogatási idő letelte után, de legkésőbb az első munkaviszony megkezdése előtt egy nappal kellett volna kérvényezni - eredetileg 2006 végéig tervezték, de elvetették a magas előállítási költségek, valamint a duplicitás elkerülése miatt. Az azonosító kártyák bevezetése a minisztérium számításai szerint hozzávetőleg 500 millió koronába került volna.
Az ellenőrzés célja a munkaügyi felügyelet vezetője, Gabriel Hrabovský szerint inkább a felvilágosítás és a nevelés. A munkaügyi miniszter pedig a biztosító bevételeinek várható növekedésével nagyobb lehetőséget lát a járulékok csökkentésére.
A feketemunka és a magas járulékok kölcsönös összefüggését igazolja az Európai Bizottság tavaly közzétett tanulmánya is, amely a tagállamokban az illegális munka GDP-n belüli arányát vizsgálta. A tanulmány adatai alapján - amelyeknek a hozzáférhető évek eltérései miatt csupán tájékoztató jellegük van - a feketemunka aránya a GDP 1,5 százaléka (Ausztria, 1995) és több mint 20 százaléka (Görögország, 1998) között mozog. Szlovákia 2000-ben mért 13-15 százalékos arányával az újonnan csatlakozók viszonylatában ugyan nem a legmagasabb értékű, de a régi tagországok arányait nagyrészt jóval meghaladja.
Szlovákiában is vannak, akik nem a törvény elrettentő erejétől, hanem a lakosság jólétének növelésétől várják a feketemunka viszszaszorítását. A bizottság vizsgálata is alátámasztja: az illegális foglalkoztatás a munkaerőpiac rugalmatlansága s főként a magas adóterhek, valamint az állami újraelosztás hatékonysága iránti bizalmatlanság miatt terjed.
