BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több projekt elbukhat a vizsgán

Az EU országaiban tízszázalékos a befejezetlen projektek aránya. Az új tagoknál erről még nincs hivatalos szám, ám tény, hogy Magyarországon eddig a nyertesek csaknem három százaléka mondott le az uniós támogatásról.

Magyarországon a strukturális és kohéziós források esetében eddig a több mint 17 ezer pályázó és 6200 nyertes közül mindössze 180-an léptek vissza, vagyis a projektek tömeges lemorzsolódásáról nem lehet beszélni - szögezte le Berky Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) főosztályvezető-helyettese. Az eddigi visszalépések jellemzően még a szerződéskötést megelőzően történtek, és ezekben az esetleges kudarcokban több ok is szerepet játszik. Előfordul, hogy az odaítélt támogatás kedvezményezettje nem fordít kellő figyelmet a támogatási és szerződéses feltételek, valamint a pályázatban leírtak pontos betartására. Visszalépési ok lehet, hogy a nyertes nem tudja teljesíteni a támogatási szerződés feltételeit, vagy maga projekt, a megvalósítás levezénylése bizonyul gyenge minőségűnek. S végül, a hazai jogszabályi környezet (engedélyeztetési eljárások, közbeszerzési törvény) követelményei is komoly nehézséget jelentenek a pályázóknak.

Az NFH szakértője maga is indokoltnak tartja az óvatosságot, s tanulságképpen már sorolja is, mi mindenre nem ügyelnek eléggé a nyertesek: 1. Eddig többségében formai hibás előrehaladási jelentést adtak be, bár ezek számából még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. 2. Helyszíni látogatásokon kiderült, a projekt megvalósításánál nem mindig értelmezik helyesen a pályázatukban és a támogatási szerződésben rögzített vállalásaikat, különös tekintettel a támogatási feltételekben meghatározott elszámolható költségekre és támogatható tevékenységekre. 3. A pályázatíróikkal és -tanácsadóikkal való együttműködésük általában a pályázat elkészítésére terjed ki, a projekt menedzsmentjére már nem, a pályázó pedig nem feltétlenül ismeri a helyette megírt pályázat minden részletét és következményét. 4. Nem helyeznek megfelelő hangsúlyt a tervezésre, a fizikai és pénzügyi ütemezésre, a megvalósítás határidőire, ellenőrzésére és nyomon követésére, az érintett partnerek és kedvezményezettek bevonására, a projekt (uniós előírás szerint általában öt évig történő) fenntarthatóságára.

Számottevően csökkentené a projektkockázatokat egy közbeszerzési keretmegállapodás - állítja Kunos József, az Excellence Rt. vezérigazgatója. Úgy látja, mielőbb radikális kormányzati beavatkozásra van szükség a projektmegvalósítás biztonsága érdekében, mert különben "könyörtelenül visszaveszi a pénzt az EU". Szerinte a nyertes pályázók közül a legveszélyeztetettebbek a civil szervezetek, miután sem tapasztalatuk, sem pénzük nincs projektmenedzsmentre. Utánuk az 500-5000 lakosú települések önkormányzatai, majd a kis állami intézmények, végül a kis- és középvállalkozások következnek a kockázati sorban.

A nagyobb önkormányzati fejlesztésekért aggódik Ascsillán Endre, a PricewaterhouseCoopers (PwC) EU-pályázati menedzsere, mégpedig két ponton: a projektmenedzsmentben és a közbeszerzésben. Szerinte a rendkívül bonyolult közbeszerzési törvény megfelelő alkalmazásához egyelőre hiányzik a szaktudás. A közbeszerzési folyamat elhúzódása pedig oda vezet, hogy a kedvezményezettek akaratlanul is szabálysértőkké válnak, miután képtelenek betartani az uniós n+2-es előírást, amelynek értelmében a támogatási döntést követően, a beruházás megkezdésétől számított két éven belül fel kell használni a pénzt. Tetézi a gondokat a projektek megvalósításában, hogy a nyertesek "majd megoldjuk házon belül" szemlélettel egyszerűen megspórolnák - a pályázatokban egyébként igényelhető - a projektmenedzsment kiadásait. Még ha utólag fel is ismerik ezek jelentőségét, a projektek költségvetésében nincs megfelelő keret a minőségi szakemberek díjazására. Ez mutatják az eddigi tapasztalatok, s ilyen veszélyek fenyegetik például a regionális fejlesztés operatív program pályázatainak nyerteseit is - jósolja a PwC menedzsere.

A versenyszféra pályázói vannak a legkevésbé veszélyben - véli Fejes Katalin, az EU Pályázati Központ vezető tanácsadója. Szerinte itt alig lesz befejezetlen projekt. A nonprofit szférában és az önkormányzatoknál viszont komoly kihívást jelenthet a megvalósítás, mivel nagy a fluktuáció a kulcsszereplők, a projektmenedzserek piacán, ráadásul idehaza nincs kialakult gyakorlata a projektmenedzsmentnek.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.