Új területpolitikai koncepció

Az új országos területpolitikai koncepció célja, hogy kijelölje az ország hosszú és középtávú területpolitikai célkitűzéseit, illetve prioritásrendszerét. Az új megközelítés minden tárcától elvárja a térségi gondolkodást, ugyanakkor a területi célok érvényesítésében meghatározó szerepet kapnak a régiók is.

Alapvető feladat, hogy az ország régiói, térségei és települései versenyképesebbé váljanak, ezzel segítve elő az Európai Unió átlagához való gazdasági-társadalmi felzárkózást. A versenyképes régiókat prosperáló gazdasági aktivitás, magas foglalkoztatás, tartós és fenntartható fejlődés, folyamatos megújulási képesség (innováció) jellemzi. Ahhoz, hogy Magyarországon a vállalkozások versenyképessége javuljon, szükséges a működésüket meghatározó környezet - a telephely, az informatikai és közlekedési elérhetőség, a közigazgatási, pénzügyi, tanácsadási szolgáltatások, valamint a megfelelő képzettségű munkaerő - fejlesztése is.

A területi célokat szolgáló eddigi intézkedések a piaci alapú, az egyenlőtlenségeket fokozó folyamatokat csak mérsékelni tudták, megállítani nem. Ma Magyarországon olyan mértékű különbségek fordulnak elő, amelyek elfogadhatatlan esélyegyenlőtlenséget teremtenek, s egyben a gazdaság fejlődését is korlátozzák. Az ország legelmaradottabb régiói az északkeleti és a délnyugati országrészben összefüggő területet alkotnak, jellemzően nehezen megközelíthető, periferikus helyzetűek, és az elmúlt időszakban konzerválták elmaradottságukat. A területi felzárkóztatás alapvető célja a társadalmi esélyegyenlőség elvét sértő és a gazdaság eredményes működését korlátozó elfogadhatatlan egyenlőtlenségek, valamint a gazdaságot korlátozó infrastrukturális, szervezési és az emberi erőforráshoz kapcsolódó hiányosságok megszüntetése.

Magyarország földrajzi adottságaiból adódóan különlegesen változatos táji, természeti és kulturális értékekkel, termelési hagyományokkal bír, amelyek jó része egyedülállóan érintetlen és természetes állapotban maradt meg. Ezek az értékek speciális adottságként a térségek megújulásának és fejlődésének erőforrásai lehetnek, megőrzésük, hasznosításuk csak a fenntartható fejlődés elveire alapozottan biztosítható.

Az új területpolitikának kiemelten kell kezelni az ország nemzetközi kapcsolataiból, ezen belül különösen az európai uniós tagságunkból, valamint a Kárpát-medence sajátos történelmi-földrajzi helyzetéből adódó lehetőségeket és kötelezettségeket. Kiemelt feladat az ország fizikai bekapcsolása az európai vérkeringésbe. Az EU további balkáni bővítése egyedülálló szerepet biztosít Magyarország számára.

A harmonikus területi szerkezetű és versenyképes Magyarország létrejöttét csak egy decentralizált fejlesztéspolitikai rendszer segítheti hatékonyan. A decentralizáció alapvető célja a régiók ez irányú szerepének megerősítése, így a régiónkénti önálló operatív programok elkészítésének és megvalósításának biztosítása, a regionális identitás és hálózatok kiépítése, valamint a regionális partnerség támogatása, hosszabb távon pedig a poli-tikai - közigazgatási - régiók megteremtése.

A koncepció meghatározza a területi jövőképet, és rögzíti az ennek eléréséhez vezető átfogó területpolitikai célkitűzéseket. Emellett a dokumentum 2015-ig kijelöli azokat az ország egésze szempontjából meghatározó területi célokat, amelyek a régiók szintjén megvalósított fejlesztéspolitika révén nem biztosíthatóak. A területi célokhoz kapcsolódnak az egyes szaktárcák számára megfogalmazott területi prioritások. A célok elérését szolgáló intézményi feltétel- és eszközrendszerrel, vagyis a végrehajtás feltételeivel kapcsolatban csak alapelveket és alapvető kritériumokat jelöl meg az anyag.

A szubszidiaritás és decentralizáció jegyében a dokumentum az ország hét területfejlesztési régiójának saját - regionális intézményeik által megfogalmazott - koncepcionális céljait rögzíti, egyelőre előzetes változatban.