A közterhek harmada a feketegazdaságba kerül
Szakértők szerint Magyarországon a hatóságok a hatályos jogszabályok keretei között beszedhető közterheknek csupán 65-70 százalékát szedik be - írja a Népszabadság. A többi a feketegazdaság szereplőit gazdagítja.
A kormányfő még a januári vámnapon szólította fel a VPOP vezetőit, valamint a vámmal foglalkozó vállalkozásokat és civil szervezeteket, hogy segítsenek a költségvetés gondjaira megoldást találni. E felhívásra reagálva készítette el az Európai Pénzügyi és Vámszakértők Mediációs Egyesülete elemzését, a magyar vámigazgatás, a vám- és részben adóellenőrzés működésének ellentmondásosságáról, hiányosságairól és versenytorzító hatásairól. A kormányfő kabinetirodájának továbbított tanulmányt az egyesület elnökeként Arnold Mihály jegyzi, aki korábban a VPOP vezetője volt.
A dokumentum elöljáróban rámutat, hogy az egyesület korábban is készített értékeléseket a kormányzat számára, s prognózisaik helyességét az élet szinte kivétel nélkül igazolta. Előre jelezték, hogy az importáfa-beszedés rendszerének megváltoztatása a bevételek csökkenését eredményezi, csakúgy, mint a VPOP speciális ellenőrző egységeinek az átszervezése. Utóbbi intézkedés keretében a korábban elismerten hatékonyan működő központi járőrszolgálati parancsnokságot lényegében megszüntették. Feladatait regionális egységek vették át, amelyek azonban számos okból, legfőbbképpen azonban kellő motiváció hiányában nem képesek az ország belterületén feltartóztatni és elkobozni az illegális áruszállítmányokat. Erejük jelentős részét leköti az illegális cigarettaszállítmányok felkutatása, és látványos akciók keretében történő lefoglalása - írja a Népszabadság.
Kormányzati intézkedések egyszer sem történtek az "előre látható" problémák megelőzésére. A gazdaságpolitikusok a költségvetési kiadások lefaragására koncentrálnak, s nem gondolnak a bevételek növelésére, vagy ha mégis, azt szinte kizárólag újabb adó, járulék- vagy hozzájárulás-fajták bevezetésével tartják megvalósíthatónak. Szakértői vélemények szerint azonban a hatályos jogszabályok keretei között beszedhető köztartozásoknak csupán a 65-70 százalékát szedik be.
A magyar vámigazgatás a bizalmi elv helyett a szocializmus éveit idéző bizalmatlansági elvet követi. A vámhatóság hosszú hónapokra nyújtja el a vámeljárást azzal, hogy vámértékvizsgálatot rendel el, amelyhez vámbiztosítékot követel az ügyféltől, ami jelentős többletterhet ró azokra a kereskedőkre, akik Magyarországon kívánják szabad forgalomba helyezni a harmadik országból származó árujukat. Sokan ezért inkább az ügyfélbarátabb szlovák vámigazgatás szolgáltatásait veszik igénybe, amely gyorsabb és olcsóbb is a magyarnál. Románia 2007-re tervezett csatlakozása - az ottani olcsó munkaerő és alacsonyabb adóterhek miatt - tovább csökkentheti a kereskedők érdeklődését a magyar vámkezelő helyek iránt, s egyben a költségvetés bevételeit is. S hogy miért drágább - óvatos becslések szerint mintegy 30 százalékkal - a magyar vámeljárás a szlovákiainál? Egyebek között azért, mert a pénzügyőrségnél alkalmazott technológiai rend szerint egy exportszállítmány elindításához mindaddig elegendő egy pénzügyőr közreműködése, amíg a küldemény egyetlen vámtarifaszám alá sorolt termékből áll. Amennyiben azonban több különféle termékről van szó - s a szállítmányok nyolcvan százaléka e kategóriába tartozik - már két pénzügyőr közreműködésére van szükség. Miközben az ellenőrzésekre és a pénzügyi bűncselekmények felderítésére a szükségesnél kevesebb ember jut.
Bár ezt a VPOP hivatalosan cáfolja, a tanulmány készítői saját felméréseikre hivatkozva azt állítják: már ma is naponta mintegy kétszáz magyar cég vámkezeltet Szlovákiában, s számuk - a magyarországi állapotok miatt - várhatóan tovább emelkedik majd. Ez pedig a magyar költségvetés bevételeinek további csökkenését jelenti. (Népszabadság)
