Az EU-átlag feléből gyógyítanak

A következő Nemzeti fejlesztési tervet figyelembe véve készül a kormány száz lépés programjának egészségügyi fejezete, amely a betegségek megelőzését, az egészségügyi intézményrendszer esélyegyenlőséget garantáló átalakítását és a társadalombiztosítás pénzalapjainak bővítését célozza.

A gyógyításra fordított közkiadások az elmúlt évtizedben reálértékben nem emelkedtek, miközben a magánkiadások megháromszorozódtak - áll abban a múlt héten elkészült kormányzati dokumentumban, amely a népesség egészségi állapotának javítását stratégiai célként határozza meg. Az egy lakosra jutó egészségügyi kiadás hazánkban mindössze fele az EU-átlagnak, s annak harmadát saját zsebből fizetik az emberek.

A járulék alapú közfinanszírozás igazságtalan és torz. Az emberek jelentős csoportja minimálbér alapján vagy egyáltalán nem fizet tb-járulékot, így százmilliárdnál nagyobb öszszeggel kurtítja meg a tb pénzalapját.

A kontroll nélküli hálapénz újratermeli az egyenlőtlenségeket, torzítja az orvosok érdekeltségi rendszerét, és korrupcióhoz vezet. Ennek megváltoztatását segítheti az orvosi életpályamodell és a kiegészítő biztosításokkal kompenzált lakossági önrészfizetés bevezetése, valamint a jelenlegi egészségügyi intézményrendszer átalakítása.

Ez utóbbi a lakosság közeli ellátás elvére épül: egy helyen biztosítanák az egészségügyi alapellátást, bizonyos orvosi szakellátást és a szociális gondozást. Kiépül az ország egészét lefedő sürgősségi, ügyeleti és mentőszolgálat, amely biztonságérzetet nyújt az embereknek. A kórházi kapacitásokat a szükségletek szerint változtatják. Regionális klinikai központokat hoznak létre, ezekben fejlesztik a súlyos betegek ellátását segítő korszerű diagnosztikai és terápiás eljárásokat. A szakemberek szerint a tömbkórház jelleg költséghatékony és valódi sürgősségi ellátást garantál. Ezek köré csoportosulnak az általános és szakkórházak, s a mostaninál nagyobb ösztönzést kap az ugyancsak költséghatékony egynapos sebészeti ellátás. Amíg nálunk ez utóbbi az összes gyógykezelés tíz százaléka, a fejlett országokban 40-60 százalék. Az így átalakuló intézményrendszerben felszabaduló kapacitásokat ápolási és szociális célra hasznosítják, s ez hozzájárul az elöregedő társadalom problémáinak enyhítéséhez.

Az egészséggel kapcsolatos gondokat tetézi a magyarok kevéssé egészségtudatos magatartása - állítják az ágazat átalakításának tervén dolgozó szakemberek. Ezt jelzi, hogy 2003-ban a nők 29, a férfiak 42 százaléka dohányzott. A füstölésre visszavezethető tüdőrák okozta halálozás az európai átlag 170 százaléka. Az egészséget károsító mértékű szeszesital-fogyasztás a nők 2,5, a férfiak 18 százalékánál érhető tetten. További különbségek a nemek között, hogy a férfiak születéskor várható élettartama 8,5 évvel kevesebb a nőkénél, amely az EU-tagországok között az ötödik legnagyobb eltérés. Nagyok a különbségek az egészségi állapotban és az egészségügyhöz való hozzáférésben az egyes térségek között. A 100-150 betöltetlen háziorvosi praxis többsége a kistérségekben található. A válságterületnek minősülő régiókban a férfiak várható élettartama négy, a nőké három évvel rövidebb az országos átlagnál. Az iskolázottságot tekintve is van behoznivaló, hiszen a nyolc osztályt végzett, harmincéves férfiak várható átlagos életkora 12 évvel marad el a felsőfokú végzettségűekétől.