Az osztrákok fél pénze a miénk
Magyarországon 8095 euró (2,02 millió forint) a vásárlóerő-paritáson számolt éves jövedelem. Ezzel Csehország mögött és Lengyelország előtt állunk a GfK piackutató vállalat által készített rangsorban. Az Európai Unió és az EFTA tagországai közül Liechtenstein a leggazdagabb. Tavaly a nagyhercegség egy lakosa átlagosan 32 ezer eurót költhetett. A sereghajtó Észtországban ennek kevesebb mint ötöde, 6207 euró volt az egy főre jutó nettó jövedelem.
Ciprus kivételével az unióhoz tavaly csatlakozott országok mindegyike a rangsor végén foglal helyet, és viszonylag kisebbek az egymáshoz viszonyított különbségek. Ciprus viszont több régi tagországot is megelőz.
Az osztrákoknak több mint kétszer annyi jövedelem áll rendelkezésükre, mint a magyaroknak, és hazánk az új tagállamok közül is csak az ötödik leggazdagabb. A többi európai országot is figyelembe véve Moldova a legszegényebb, ott mindössze 783 euró a vásárlóerő-paritáson mért nettó jövedelem.
Az európaritáson mért GfK-vásárlóerő a lakosság egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelmét jelzi az egyes országokban, figyelembe véve az árszintek eltéréseit is. A liechtensteiniek ténylegesen 42 ezer, a moldovaiak mindössze átlag 280 eurót keresnek évente.
A GfK elkészítette a vásárlóerő-index számítását is. Amenynyiben a 29 ország átlagát száznak vesszük, Liechtenstein lakosainak jövedelme több mint az átlag kétszerese (222,6), míg Észt- (43,3), Lettország (43,6) és Szlovákia (49,1) az átlag felét sem érik el. Magyarország esetében az index 56,5.
A GfK Hungária legfrissebb kutatásaiból kiderül, hogy hazánkon belül továbbra is óriási különbségek vannak, miközben a Budapesten belüli eltérések valamelyest mérséklődtek. A II. kerület (163,2), a XII. kerület (161,1) és az I. kerület (150,3) áll az élen, míg a vidéki városok közül Csomád és Hévíz a leggazdagabbak. A legszegényebb falvak lakosai viszont az országos átlag kevesebb mint 30 százalékának megfelelő jövedelmet mondhatnak magukénak: Gilvánfa 29,2 és Kiscsécs 26,6.
