Egykulcsos adó Csehországban is?
Szlovákia és Románia máris sikeresnek minősített kísérlete után most Csehországban bukkantak fel a részletes tervek az egykulcsos adózás bevezetéséről. A közvélemény-kutatások szerint a jövő évi választások megnyerésére esélyes Polgári Demokrata Párt (ODS) nemrég jelentette be a - gazdasági frivolitásnak ható - 3x15-ös formuláját. E szerint egyszerre vezetnének be 15 százalékos kulcsot a személyi jövedelmek és a vállalati nyereségek megadóztatására, valamint az áfánál.
A javaslatot a Die Presse által idézett szakemberek túlságosan becsvágyónak tartják, mert a mostani számítások szerint a váltás 1,8 százalékponttal növelné meg az évek óta súlyos feszültségekkel terhelt költségvetés GDP-arányos hiányát. A szociáldemokrata pénzügyminiszter, Bohuslav Sobotka szerint a modell alkalmazása 60-70 milliárd korona (mintegy 2-2,3 milliárd euró) összegű bevételkieséssel járna. Mások az élelmiszerárak kedvezményes áfájának megemelését követő inflációs hullám vagy az újraelosztási funkció sérülésének veszélyére figyelmeztetnek.
Lengyelországban szintén a tripla formula ötlete bukkant fel, azaz a személyek és a vállalkozások jövedelmeit, illetve a hozzáadott értéket vetnék egységes és egyetlen kulcs szerint adóztatás alá. Az elvben szemlátomást egyetért a mostani kormányzat, illetve a szeptemberi választások után a hatalom átvételére készülő polgári ellenzék. A pénzügyminiszter, Miroslaw Gronicki 18 százalékos, 2008-tól alkalmazandó egységes kulcsról beszél.
Az egykulcsos adó bevezetésére irányuló cseh és lengyel szándékok nyomán összejöhet egy kritikus tömeg, amelyen túl nincs visszaút az adórendszerek radikális - uniós, esetleg globális léptékű - egyszerűsítésében, mert a váltás a befektetések piacán is meghatározó követelménnyé válhat. A The Economist fiskális világforradalmárként ünnepli térségünk azon államait, amelyek rászánták magukat az átállásra.
A jelenlegi sokkulcsos - és ezzel együtt erősen progresszív - rendszerek eredeti ötletét a The Economist Marx Kommunista kiáltványában véli felfedezni, amelyet végül a fejlett kapitalista államokban kezdtek a legkiterjedtebb módon alkalmazni. A sávos progresszivitáshoz a legtöbb államban kedvezmények és viszszatérítések bonyolult formájában megfogalmazott társadalompolitikai célokat társítottak. Ennek folytán a rendszer komplexitása idővel és helyenként exponenciálisan növekedett, több fejlett államban pedig már a "degenerálódás" jegyeit mutatja, amely egy ponton elengedhetetlenül vezet az egykulcsos (flat-tax) forradalomhoz. A lap elrettentő példaként utal az USA adókódexére, amelynek betartatása - a beszedéssel és az elszámolással egyetemben - eléri a behajtott összegek 10-20 százalékát. Az egységes kulcs bevezetése - és ezzel együtt a kivételek eltörlése - ebben az értelemben az összgazdasági hatékonyság növelésének fontos eszköze lehet.
