EU-büdzsé: magyar részsiker
Magyar szempontból a vártnál kedvezőbb megállapodás született a 2007-2013-as pénzügyi perspektíváról az Európai Parlament rendkívüli bizottságában. Az utolsó pillanatban ugyanis sikerült elérni, hogy a kohéziós alapra ne vonatkozzon az úgynevezett n+2-es szabály - mondta Fazakas Szabolcs, az EP költségvetés-ellenőrzési bizottságának elnöke. Így az új tagországok akkor sem veszítenék el az alapból származó támogatási összegeket, ha nem sikerül két év alatt megvalósítani a tervezett beruházást.
A magyar képviselők erőfeszítéseinek ugyancsak fontos eredménye, hogy a kohéziós és strukturális alapokra a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,41 százalékát kell költeni. Így az ezekre a politikákra fordítandó összegek akkor sem csökkenhetnek, ha a költségvetés nem haladja meg a GNI egy százalékát.
A parlamenti bizottság szembehelyezkedett a luxemburgi elnökség két héttel ezelőtt tett javaslatával is, miszerint a strukturális alapok felhasználásának felső határát az egyes tagországok relatív fejlettsége alapján határoznák meg. Bár konkrét számítások nem történtek, Magyarország esetében ez 3,6-3,7 százalékos maximumot jelentene (VG, 2005. április 26., 3. oldal). Az EP bizottsága viszont elkötelezte magát a négyszázalékos felső határ mellett, sőt rugalmas kezelést tart kívánatosnak, amely az esetleges túllépést is lehetővé tenné. Ugyancsak örvendetes, hogy a bizottság kizárta a "phasing out" lehetőségét. Így azok a régi tagállamok, amelyek az uniós átlag lejjebb csúszása miatt kerültek ki a kedvezményezetti körből, nem kapnának átmeneti időszakot, amely alatt tovább élvezhetnék a támogatásokat. (VG)
