Hajtóvadászat magyar cégek ellen
Az április végén lezajlott Bunda fedőnevű akció keretében megvizsgált cégeket azzal vádolják a német hatóságok, hogy bűnszervezet keretében legalább 1500 magyar munkavállalót hoztak be Németországba, akiket ott - a munkaügyi, társadalombiztosítási és adószabályokat megsértve - dömpingáron foglalkoztattak. Példaként említik azt az építési vállalkozót, aki nettó 5-6 eurós órabérért foglalkoztatta alkalmazottait, míg a német építőiparban a minimális bruttó órabér 12,47 euró. Az építőipar mellett főleg húsipari és fémfeldolgozó vállalkozások kerültek célkeresztbe.
Német vélemény szerint fantomcégekről van szó, amelyek Magyarországon nem végeznek gazdasági tevékenységet, egyetlen céljuk az, hogy Németországba szervezzenek olcsó munkaerőt. Ez a kétoldalú egyezményekben engedélyezett vállalkozói tevékenységgel (Werkvertrag) való visszaélés - állítják. Az érintettek szerint koholt vádak alapján próbálják tevékenységüket ellehetetleníteni; miután sok cégről van szó, felmerül a gyanú: a német piacon működő magyar vállalkozások szisztematikus letarolása a cél. A vállalkozók elfogadhatatlannak tartják, hogy a német szervek felülbírálhassák a magyar hatóságok által kiadott bizonylatokat, és így fantomcégnek minősítsenek olyan vállalkozásokat, amelyek az OEP igazolása szerint régóta tevékenykednek.
Tavaly április végén már volt egy hasonló akció, amely ugyancsak több tucat magyar céget érintett. A magyar kormány nem sokkal később tárcaközi egyeztetést tartott az ügyről, s ennek alapján júliusban szóbeli jegyzéket adtak át a német kormánynak, Csillag István miniszter pedig levélben fordult berlini partneréhez. A fellépésnek csak anynyi eredménye volt, hogy a német fél ígéretet tett a folyamatban lévő vizsgálatok lezárására. A vámszervek buzgalmának megfékezéséről azonban szó sincs: a tavalyi akció évfordulóján újabb nagyszabású akciót hajtottak végre.
A magyar cégek azt is sérelmezik, hogy a hazai hatóságok jogsegély keretében tevőlegesen is segítséget nyújtottak a németeknek, holott a jogsegély iránti kérelem feltételezéseken, bizonyítatlan vádakon alapult.
Az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága szerint teljesen elfogadhatatlan, hogy egy tagország hatóságai ilyen hozzáállást tanúsítanak egy másik tagállam hivatalos szervei által kiállított igazolással kapcsolatban. A Nemzetközi Vállalkozók Egyesülete tavalyi panaszára küldött válaszban ugyanakkor azt is kifejtik a brüsszeli illetékesek, hogy sem a bizottság, sem valamely más szerv nem kapcsolódhat be döntőbíróként vagy békéltetőként az ügybe; a külföldi igazolások elbírálása ugyanis közösségi szabályozás híján az egyes tagországok joghatósága alá tartozik.
