Harc a brit adócsalók ellen
Az adók alóli kibújás szervezésének - immár iparággá vált - rendszerében kíván rendet teremteni a brit kormány azokkal az új adórendeletekkel, amelyeket a múlt hét végén tett közzé. Az elsősorban a nemzetközi nagyvállalatok pénzügyi műveleteinek fokozott ellenőrzését és újraszabályozását célzó rendeleteket az üzleti világ azért támadja, mert alkalmazásuk ronthatja Nagy-Britannia esélyeit a multinacionális cégek letelepedéséért és helyben tartásáért folytatott versenyben.
Az intézkedések egyik pontja a kamatjövedelmek - adó nélküli - tőkévé alakítása előtt igyekszik becsukni a kiskapukat, mégpedig úgy, hogy az eljárás ne minősüljön kettős adóztatásnak. Egy további - a multinacionális cégek által különösen bírált - kitétellel a kormány az adóarbitrázs-lehetőségeket igyekszik korlátok közé szorítani, amelyekkel korábban az egyes államok eltérő fiskális rendszerei által kínált megtakarítási - vagy adóelkerülési - lehetőségeket próbálták meg kiaknázni.
Az esetenként jelentős összegű adómegtakarítás miatt az ilyen célú tanácsadás valóságos iparággá nőtte ki magát. A konzultáns cégek skáláján a nagyobbak tudomásul veszik a főbb piacokon érezhető konzervatív politikai nyomást, ezért a javaslataikban igyekeznek nagyfokú önmérsékletet tanúsítani. A kisebbek - amelyek a kiugró jutalék fejében kevesebbet törődnek a hírnevüket fenyegető elmarasztalással - továbbra is bőven kínálnak agresszív megoldásokat. A brit adóhatóság főleg ez utóbbiak ellen vezette be 2004 őszén azt a rendeletet, amellyel kötelezik a tanácsadókat az általuk "eladott" adómegtakarítási sémák bejelentésére. A szigorítás bírálói szerint a hatóság ezzel csak azt éri el, hogy az eddigi szélesebb körű értékesítés helyett a konzultánsok szűkebb körben, de nagyobb pénzekért osztják el legvadabb adóelkerülési megoldásaikat.
Az adótanácsadó cégek meglepődve tapasztaltak a rendeletekben olyan kitételeket, amelyek szerint a szigorításokat visszamenőleges hatállyal kellene alkalmazni. Az érintettek szerint a kormány ezzel olyan jogelveket sértene, amelyeket a Magna Charta óta igyekeznek tiszteletben tartani, és amelyeknek az Európai Unió hatályos joga alapján is érvényt lehet szerezni.
