Hat lépés a szakképzés reformjához
Ma újabb lépések válnak publikussá a százból. A miniszterelnök a szakképzés fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokat jelenti be. A munka világát és az oktatást egyaránt érintő teendők célja, hogy a szakképzések közelítsenek a gazdaság igényeihez, életszerűek legyenek. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztertől megtudtuk, például a felnőttképzés finanszírozási rendszerében bevezetik, hogy a normatív támogatást a képzésben részt vevők kapják meg. Ez azonban csak a munkaerőpiac által igényelt képzések során használható majd fel, az úgynevezett hiányszakmákban.
Erre szükség is van, mivel a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint jelenleg 93 ezer üres álláshely vár betöltésre, amelynek nagy része szakképzettséget igényel. Leginkább CNC-maróst, ácsot, állványozót, kőművest, péket nem találnak a munkaadók. Hentesből, targoncavezetőből és villanyszerelőből is hiány van.
Ahhoz, hogy a szakképzés a valós munkaerő-piaci igényeket elégítse ki, és ne munkanélkülieket "termeljen", két minisztérium szoros együttműködésére van szükség. Míg az iskolarendszerben tanulókért az oktatási, addig a felnőttképzésért a munkaügyi tárca a felelős. Ez utóbbi elképzelései között szerepel, sőt a tervezett hat lépés egyikének része, hogy bevezetik a munkavállalói képzési kártyát. Ez az összes olyan képzést, illetve szakmai modult tartalmazza majd, melyeket a munkavállaló élete során elvégzett. További változás lesz, hogy 50 éves kor felett a munkahelyét elvesztettek támogatást kapnak egy új szakképesítés megszerzéséhez.
Már év elején elkészítette az Oktatási Minisztérium (OM) a szakképzés stratégiáját. Az ebben 2013-ig meghatározott feladatok többsége valószínűleg szerves része lesz az újabb hat lépésnek. Korábban írtunk arról az elképzelésről (VG, 2005. március 24.), hogy a már megalakult tizenhat térségi integrációs szakképző központ (tiszk) tanácsadó testületében a munkaadók is érvényesíthetik majd érdekeiket, vagyis a foglalkoztatók véleményezhetik, milyen szakképzési program induljon el egy-egy régióban. A tanácsadók között gazdasági és iparkamarák, a munkaadók és a munkaügyi központok is képviseltetik magukat. A márciusban megalakult tiszkek munkába állása azonban csak egy hatalmas lépés részeként képzelhető el, hiszen a 16 szervezetnek 2008 végéig kell működőképesen felállnia. Könnyebben követhető és időben belátható lépés viszont, ha a kormány tovább ösztönzi, hogy a munkaadók tanulószerződést kössenek a szakképzésben részt vevőkkel. Az idei szakképzési feladatok ellátására már bevezették a tanulószerződések számára vetített normatív finanszírozási rendszert, erre most 668 millió forint áll rendelkezésre. A szakképzési stratégia olyan feladatokat is megfogalmaz, hogy szigorúbb vizsgarendszere legyen a képzéseknek. Kérdés, hogy ez - valamint a felsőoktatásban már hangoztatott pályakövetési rendszer - bekerül-e a hat lépés közé. A pályakövetés a képzőintézmények minősítését is segítené, hiszen mérhetővé válna, hogy a végzettek milyen gyorsan tudnak elhelyezkedni.
Az újabb hat lépés a felnőttképzésről szóló törvény módosítását is jelentheti. A tervek szerint januártól csak azok a felnőttképzési intézmények kaphatnának ugyanis normatív támogatást, melyek vállalják, hogy a végzetteket elhelyezik a munkaerőpiacon. Mindezt előre bizonyítaniuk is kell, vagyis a leendő foglalkoztatóval kötött szerződést be kell mutatniuk a támogatás elnyeréséhez. Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke szerint mindez durva beavatkozás az oktatási piac működésébe. A hat lépéshez kapcsolódhat a foglalkoztatási törvény tervezett módosítása is. E szerint a hátrányos helyzetűek képzésében jóval intenzívebb szerepet kapnának az Állami Foglalkoztatási Szolgálat részeként működő regionális képzőközpontok. Így a képzéseket a munkaerő-piaci alap foglalkoztatási alaprészében rendelkezésre álló források átcsoportosításából finanszíroznák. Alkotmányossági aggályai vannak ezzel kapcsolatban a Kisosz elnökének, aki úgy látja, ez a törvénymódosítás az oktatás egy részének visszaállamosítását jelentené.
Kiss István, a Magyar Iparszövetség Oktatási Központjának (MIOK) főigazgatója a jelenlegi négy oktatási törvény szinkronját várja az újabb hat lépéstől. Lapunknak így fogalmazott: "Mivel a köz- és a felsőoktatási, a szak- és a felnőttképzési törvény nem harmonizál egymással, rengeteg pénz elfolyik." A MIOK főigazgatójának meglátása azért is lényeges, mert 2013-ig több mint 226 milliárd fordítható szakképzésre. Az idén 23 milliárd a munkaerő-piaci alap erre a célra fordítható része. Hasonló nagyságú az első Nemzeti fejlesztési tervben (NFT) szereplő összeg, míg a második NFT-ben 180 milliárd lesz a forráslehetőség.
