Izmosodó zöldipar
A zöldiparnak a legnagyobb lökést az adja, hogy az integrációval Magyarországnak is fokozatosan át kell venni a brüsszeli előírásokat. A legfontosabb feladat a települések csatornázásának és szennyvíztisztításának megoldása, a hulladékgazdálkodás átalakítása, valamint a légszenynyezés csökkentése.
A jelentős részben az EU-szabványok teljesítése érdekében adott megrendelések kedvező hatását mutatja az a készülőben lévő felmérés, amelyet a 250 vállalkozást tömörítő Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége készített. Ez azt mutatja, hogy a hazai zöldipar szereplőinek túlnyomó többsége néhány éve még a mikrovállalkozások közül kerül ki, ám ma már legtöbben a középvállalkozások közé sorolódnak. A környezetvédelmi ipar növekedési üteme négyszerese a GDP-bővülés mértékének, s az ágazat forgalma már jócskán évi százmilliárd forint felett van. Új jelenség az export megjelenése is, elsősorban a többi tagállam, valamint a régió többi országa felé. Emellett néhány éve még a cégek többségénél a szolgáltatási tevékenység volt meghatározó, ám a vállalatok jelentős része azóta eltolódott a gyártás irányába a több lábon állás jegyében.
A határozott fejlődés ellenére a további gyors növekedés előtt az ágazat tőkehiányossága komoly gátat jelent. Az elmúlt egy évben jelentősen erősödött a piaci verseny, miután az uniós vállalatok fokozták aktivitásukat Magyarországon, miközben a hazai cégeknek nincs meg a kellő tőke ahhoz, hogy piacot szerezzenek Nyugat-Európában, és sok esetben az itthoni hatóságok lassúsága is hátráltatja őket. Noha a meglévők mellett a szakértők további nagy nyugat-európai cégek Magyarországra településére már nem számítanak, az ágazatban Európa-szerte egyre erősödő tőkekoncentráció zajlik, amely a verseny további éleződését valószínűsíti. (NIG)
