Kátyúban a munkaidő-direktíva

Az Európai Parlament plenáris ülése ma szavaz első olvasatban a 2003/88/EK-irányelv módosításáról, amely hosszú hónapok óta heves vita tárgya az eurohonatyák körében és a tagállamok kormányai közt is. Az egyik kényes pont annak definiálása, hogy az ügyeleti idő teljes egészében beszámítson-e a munkaidőbe. Az EP-határozat tervezete (amelyet a foglalkoztatási bizottság már elfogadott) azt javasolja, hogy igen, a tagállamok szakminiszterei között decemberben létrejött kompromisszum viszont azt ajánlja, hogy ne, csak az úgynevezett aktív része.

Az ügynek elsősorban az egészségügyi ellátásban van jelentősége. Sok milliárd forintos többletterhet jelentene ugyanis a társadalombiztosításnak Magyarországon és több más tagállamban is, ha az ügyeleti idő inaktív része is munkaidőnek minősülne. Ebben az esetben sokkal nagyobb fizetést kellene adni a hét végi és éjszakai ügyeletet végző orvosoknak, illetve nővéreknek, ráadásul csökkenteni kellene a nekik előírható ügyelet hosszát is - ez újabb orvosok és nővérek felvételét tenné szükségessé, noha már most is szakemberhiány van.

A másik kényes pont a munkavállalónak az a joga, hogy munkaszerződésében kiköthesse: önként hajlandó többet dolgozni, mint az irányelvben maximumként szereplő 48 óra. A parlamenti határozat tervezete hároméves átmeneti idővel megszüntetné ezen lehetőséget (az úgynevezett egyéni opt-outot), ez ellen főleg Nagy-Britannia, de több más tagállam is tiltakozik.

A munkaadók különösen az utóbbi módosítást ellenzik (VG, 2004. december 7., 3. oldal). A brit iparszövetség (CBI) aggodalmát fejezte ki, hogy az egyéni opt-out lehetőségét fenntartani kívánó londoni kormány erősödő nyomás alá kerül a szakszervezetek részéről.

A vita azonban Őry Csaba néppárti képviselő szerint mesterségesen felhajtott, hiszen az EP tervezete a munkaadók igényeit is kielégítené azzal, hogy a heti munkaidő átlagát meghatározó referencia-időszakot 4 hónapról 12-re hosszabbítaná meg. Emellett azonban a munkavállalók számára is kell egy minimális garanciát szabni - mondta lapunknak a honatya, aki ezért ellenzi az opt-out fenntartását. Kósáné Kovács Magda szocialista képviselő az EP tegnapi vitájában szintén hangsúlyozta: "A parlament kompromisszumos javaslata azt ígéri, hogy a szakszervezetek szerepe felértékelődik, az egyén nem marad magára."