Lemondott a régiókról a kormány
Aligha várható, hogy megszületnek a közigazgatási régiók a 2006-os választások előtt - reagált lapunk megkeresésére Szegvári Péter, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) elnöke. Bár célszerű lenne a kialakításuk, jegyezte meg, mert a segítségükkel "nemcsak hatékonyabbá, hanem demokratikusabbá is válna a közigazgatás".
Nagy hibának tartja a további halogatást Horváth Gyula egyetemi tanár, a Regionális Kutatások Központjának főigazgatója, s nemcsak a 2007-től többszörösére növekvő EU-források miatt. Szerinte 15 éve tart Magyarországon az a vita, hogy a központi hatalom milyen funkciókat (tervezés, fejlesztés, infrastruktúra, foglalkoztatáspolitika stb.) adjon át a régióknak, ám eddig egyetlen politikai erő sem volt elég bátor a döntéshez. (A közigazgatási régió a jelenleginél több pénz elosztását is régiós szintre vinné.)
Szerinte ma már nem lehet gazdaságot szervezni egyetlen központból; az EU-ban is régen megszületett ez a felismerés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy miközben az egyközpontú államokban - így Magyarországon - nőnek a fejlettségi különbségek, a többpólusú fejlesztés, a decentralizáció előrelendítette Ausztriát, Olaszországot és a többi, ezen az úton járó EU-tagot. Igazából a közjogi régió intézménye lenne képes a modern gazdaság működéséhez szükséges feladatokat ellátni - hangsúlyozta a szakértő.
Megfigyelők szerint a kormány meghátrálásának alapvető oka, hogy a kérdésről a Belügyminisztérium négypárti egyeztetést tartott, s ezen kiderült, hogy a parlamentben nem lenne meg a többség a kétharmados önkormányzati törvény módosításához. Más feltételezések szerint legalább ennyit nyomhatott a latban a "szocialista vezetésű megyék ellenkezése" is. A lehetőségek figyelembevételével a 2007-2020 közötti időszakra szóló országos fejlesztési stratégia hét tervezési régióval és a Balatonnal számol - tájékoztatott Szegvári Péter. Ezek beépülnek a területfejlesztési koncepcióba, amely májusban kerül a kormány, majd ősszel az Országgyűlés elé, közben pedig lezajlik a társadalmi-szakmai vita.
Egyidejűleg a 2007-2013 közötti időszakra érvényes második Nemzeti fejlesztési terv, illetve azzal harmonizálva a regionális fejlesztési tervek is készülnek. A rendelkezésre álló fejlesztési források több mint felét (az Európai Bizottság javaslata alapján hozzávetőleg 6250 milliárd forintot) akkor várhatóan már a régiók kapják. 2007-2013 között immár nemcsak fejlesztési terve, de programja is lesz a régióknak - állítja az MTRFH elnöke. Szegvári Péter szerint a területfejlesztési feladatok ugyanakkor sürgetővé teszik az államigazgatás regionális intézményrendszerének kialakítását. Szerinte a kormány új, száz lépés programjának keretében kidolgozhatnák a közigazgatási régiók szabályrendszerét, s a következő kormányzati ciklusban létre is lehetne hozni azokat.
Ideális megoldásként emlegette a közigazgatási régiókat lapunknak adott nyilatkozatában Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnöke. Miután szerinte sincs esély az önkormányzati törvény módosítására és választott regionális közgyűlés kialakítására, hivatala a második NFT keretében hét regionális operatív programmal, a Közép-Magyarország régióra plusz egy humánerőforrás-fejlesztési operatív programmal, s számos horizontális (gazdasági versenyképesség, humánerőforrás-fejlesztés, környezetvédelem, infrastruktúra stb.) központi programmal számol.
Az NFH elnöke úgy látja, hogy az uniós források felhasználása szempontjából Magyarország számára nem feltétlenül jelent (adminisztratív) hátrányt a közigazgatási régiók kialakításának késése. Ugyanakkor szerinte azt is látni kell, hogy az állam szerepe így erőteljesebb kell legyen, és az EU illetékeseivel közösen kialakítandó stratégiai referenciakeret a főbb fejlesztési pontokra összpontosít. A regionális fejlesztési tervek és hároméves programok végrehajtásához még az idén meg kell hozni minden stratégiai döntést a szükséges regionális intézményrendszer kialakításával öszszefüggésben.
