Magától is apad a közszféra

A kormányszóvivő pénteken cáfolta lapunk értesüléseit, miszerint a közszférában az idén több tíz ezer ember elveszítheti állását. Elmondása szerint semmilyen központi létszámcsökkentési program nem létezik. Ugyanakkor a kormányfő a Népszabadságnak adott szombati interjújában arra utal, hogy elszánta magát az "államműködés" átalakítására.

A KSH idei legfrissebb adataiból azonban az is látszik, hogy központi döntés nélkül is lassan, de folyamatosan apad a közszféra, tavaly november óta például kilencezerrel csökkent az alkalmazásban állók száma. A versenyszféra képviselői szerint ez indokolt is. Túl vagyunk "közigazgatva" - fogalmazott lapunknak Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy véli, nem kétséges, hogy csökkenteni kell az itt dolgozók számát, méghozzá egy tervezett folyamat részeként. Többek között ennek érdekében javasolta nemrég az MKIK egy államháztartási reformbizottság létrehozását, ám ez eddig nem valósult meg. A létszám- és költségcsökkentés lehetőségét a folyamatok és a hivatalok átvilágításában látja. A közigazgatásban harmincezren foglalkoznak adókivetéssel, ha ezt centralizáltan oldaná meg az adóhatóság, ennyivel kevesebb emberre lenne szükség - mondta. Azt sem érti, miért hét minisztérium és hivatal foglalkozik a Nemzeti fejlesztési tervvel, itt is lehetne spórolni.

Benedek Tamás, a Joint Venture Szövetség gazdaságstratégiai bizottságának elnöke szerint nincs szükség a fűnyíróelvre, az intézményeknek látniuk kell, hogy kiknek nincs feladatuk, és azoktól kell megválniuk. Az önkormányzatok működése vérlázító, döntésképtelenek, az állami és a helyi közigazgatási rendszer összehangolása szükséges - fogalmazott Benedek, aki úgy véli, az összehangolás lefelé módosítja majd a létszámot. A hírekben hallható húszezres elbocsátás a közszféra három százalékát sem érinti - hívja fel a figyelmet Szűcs György. Az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke szerint van, ahol csökkenteni, máshol bővíteni kell a közszféra létszámát. Átképzéssel megoldható lenne a felesleges munkaerő átirányítása azokra a területekre, ahol kevesen dolgoznak. Tapasztalatai szerint főleg a kistelepülések hivatalai szenvednek emberhiányban.

Kormányzati határozat nem tudja elbocsátásra késztetni az önkormányzatokat, mivel működőképességük határán vannak - mondta Dióssy László. A Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke egyébként sem lát esélyt arra, hogy a választások előtt egy évvel politikai problémák nélkül megoldható lenne a karcsúsítás.