Magyar siker az EU-konform eva

A magyarországi egyszerűsített vállalkozói adó európai bizottsági elfogadtatása is azon témák között szerepel, amelyet Kovács László az első év sikeres fejleményei között tart számon. Miként a brüsszeli testület adó- és vámpolitikai kérdésekért felelős tagja lapunknak kifejtette, öt hónapos biztosi múltja legfontosabb fejleményének a kamatjövedelmek adóztatásának szabályozásáról folyó évtizedes vita közelmúltban történt lezárását és az új irányelv júliusi hatályba helyezését tekinti. (Kovács ennek kapcsán sietett hozzátenni, hogy Magyarország esetében a leendő jogszabály nem idéz majd elő változást, mivel a magyar jog nem ismeri a kamatadót, s ezért a - jövedelmek származási helyét mérvadónak tekintő - új közösségi törvénynek nálunk ezután sem lesznek következményei.)

Az eva esetében a magyar biztos megelégedetten nyugtázta, hogy az eleinte komoly uniós ellenállásba ütköző magyarországi rendszert végül megfelelő érvekkel sikerült a közösségi illetékesekkel elfogadtatni. Ugyanakkor óva intett az eva intézményének esetleges kiszélesítésétől, legyen bár szó a bevételi határ megemelésétől vagy az adókulcs csökkentésétől. Szavai szerint ez óhatatlanul újabb vizsgálatot eredményezne, amelynek kedvező kimenetele nem tűnik biztosítottnak, mivel egy ilyen lépés mértékadó vélemények szerint már túllépne egyes tagországok tűréshatárán.

Adópolitikai szempontból a következő időszak egyik legfontosabb kihívásának a társaságiadó-alap számításának egységesítését tekinti. Jelenleg huszonötféle számítási rendszer létezik, s ennek valamilyen fokú harmonizálását az üzleti élet nagy része láthatóan kifejezetten üdvözölné. Hasonlóan vélekedik erről a tagállamok többsége, ám 4-5 tagország - lapunk értesülései szerint mindenekelőtt Nagy-Britannia, Írország, Szlovákia és Litvánia - a nemzeti szuverenitás megengedhetetlen mértékű csorbulását látnák ebben.

A magyar adóügyi biztos láthatóan még nem adta fel a reményt, hogy közülük valamelyiket sikerül megnyernie az ötlethez. Végső soron pedig a későbbiekben még mindig megoldás lehet az alapszerződésekben megengedett megerősített együttműködés alkalmazása az ebben egyetértő országok között. Még ha ebben nem is vesz részt mindenki, könnyű belátni, hogy még mindig jobb egy közös és négy különböző alapon álló számítási módszert alkalmazni, mint huszonötfélét - mutat rá. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a helyzet tisztázása becslése szerint még legalább 2-3 évet vesz igénybe.