Már nem Magyarország az első

Megvannak a csatornák, amelyeken javaslatainkat eljuttathatjuk a kormányzathoz, ám az eredmények kétségkívül nem kielégítőek - jelentette ki Straub Elek. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Wolfram Klein ügyvezető alelnökkel és Juhász Lászlóval, a Boston Consulting Group menedzserével közösen ismertette a kamara 2005. évi konjunktúrajelentését.

A szakemberek összességében kedvezőnek ítélték a több mint száz, zömében német cég megkérdezése nyomán összeállt képet, ám az adatok egy részéből - illetve a régiós összevetésből - kiderül: Magyarország már elveszítette vezető szerepét. Bár a vállalatok 79 százaléka azt állította, ismét invesztálna hazánkban, ez messze a 92 százalékos szlovákiai arány alatt van. Noha a különbségek nem számottevőek, mégis tény, hogy Magyarország vonzereje valamelyest elmarad Szlovákiáéhoz, Cseh-, Lengyelországéhoz, valamint Kínáéhoz képest. Juhász László szerint ennek egyrészt természetes okai vannak - a hazánk számára korábban nagy előnyt jelentő politikai-jogi stabilitás tekintetében szomszédaink felzárkóztak -, másrészt azonban a gazdaságpolitikának nem sikerült olyan pragmatikus stratégiai elképzeléseket felvázolnia, amelyek előrelépést hozhattak volna.

A kamara arról is megkérdezte a vállalatokat, milyen lépéseket javasolnak a gazdaságpolitikának. Mint Wolfram Klein kifejtette, minden harmadik javaslat az adórendszer átalakítására vonatkozott, az adópolitika átláthatóságától kezdve a jövedelemadó és az áfa korrekcióján át az iparűzési adó megszüntetéséig. Ezenfelül követelik a cégek a közigazgatás javítását és a bürokrácia leépítését, továbbá a járulékos bérköltségek csökkentését. Ezzel egybecseng, hogy az üzleti tényezők közül a gazdasági szereplők a politikai stabilitással és a jogbiztonsággal a legelégedettebbek - a harmadik helyen a sokszor bírált infrastruktúra áll -, a legrosszabb osztályzatot pedig sorrendben az adóterhek mértéke, az adórendszer, illetve a korrupció és a bűnözés kapta.

A konjunktúrajelentés bemutatása során több ízben szóba került a szakképzés kérdése, azzal, hogy Magyarországnak a magasabb hozzáadott értéket igénylő ágazatokban van esélye tőkevonzó képessége fenntartására és javítására, ám ennek gátat szab a jól képzett szakemberek hiánya. Juhász László erről azt mondta: hazánkban elmulasztották a gazdaság igényeihez igazítani az oktatási rendszert.