Megbízhatósággal lehet felvenni a versenyt az olcsó munkaerővel

Főként a magasan képzett műszaki szakemberek miatt maradnak hazánkban a multinacionális cégek, illetve fejlesztik tovább kutató-fejlesztő intézeteiket - írja a Népszabadság. E téren olcsóságunk már a múlté, Ázsiát megbízhatóságunkkal győzhetjük le.

A jól képzett agyakat kihasználó multinacionális cégek többsége 1994-2000 között jelent meg nálunk, ezt követően igazán nagy volumenű, kutatás-fejlesztésre koncentráló fejlesztés nem volt - állítja Palkovics László, a Műegyetem professzora, aki "másodállásban" 1995-től a Knorr Bremse magyarországi fejlesztőintézetének igazgatója, 2004-től pedig már a teljes cégcsoport előfejlesztési igazgatója. Szerinte gyengült az ország versenyképessége a kutatás-fejlesztés terén. Ennek egyik magyarázata, hogy az ázsiai adottságokkal nehéz versenyezni. Arrafelé bőven rendelkezésre áll a jól képzett és olcsó munkaerő. Az is igaz, hogy az odavitt kutatás-fejlesztés nem stratégiai jelentőségű. Ott ugyanis a csúcstechnológiai kutatások eredménye könnyen kikerül és egy helyi cég saját "eredményeként" hasznosul. Mi magyarok a high-tech olyan területein lehetnénk versenyképesek, amelyek fejlesztéseit nem akarják, nem merik kiadni Kínának és Indiának, nálunk viszont biztonságban lennének.

Az utóbbi években a k+f költségek itthon is növekedtek, ami nem lenne baj, ha a hatékonyság is legalább ilyen mértékben nőtt volna, de erről nincs szó. A magasan képzett mérnököket jól meg kell fizetni, egyébként hamar elmennek. A fejlődés gátja, hogy nincsenek kutatás-fejlesztésre alkalmas kis- és közepes vállalatok, amelyeket a multik megbízhatnának részfeladatokkal. Az egyetemek részben átvették a szerepet, de ezek az intézmények erre nem igazán alkalmasak.

A magyar tudást persze vastagon megcsapolják a nemzetközi cégek. A svéd Ericsson több mint ötszáz főt foglalkoztat, ebből háromszázötvenen kutatnak. A General Electric (GE) volt az első multinacionális cég, amely hagyományaink és eredményeink miatt fontosnak tartotta a magyar fejlesztők bevonását a cég globális technológiai rendszerébe. A világcég fényforrásüzletágának európai technológiai központja Budapesten van, az egészségügyi üzletágban szív- és érrendszeri betegségek diagnosztizálására és kezelésére alkalmas készülékeket és szoftvereket fejlesztenek - tudtuk meg Szini Istvántól, a GE magyarországi vezető képviselőjétől. Nem messze tőlük, a Chinoint megvásároló cég, a Sanofi-Aventis újpesti kutatóközpontjában háromszázan dolgoznak - a kutatások elsősorban a belgyógyászati és légzéssel kapcsolatos betegségekre irányulnak. Az év elején a SAP Labs, a világ harmadik legnagyobb szoftverfejlesztője tette közzé, hogy kutatás-fejlesztési központot hoz létre Budapesten, ahol 2006 végén akár háromszáz szakember is dolgozhat. (Népszabadság)