Milliók rabszolgasorban

Világszerte legalább 12,3 millió ember dolgozik kényszermunkásként; közülük 9,8 milliót a magánszféra, a fennmaradó 2,5 milliót pedig államok vagy lázadó katonai csoportok zsákmányolnak ki - derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentéséből. Több mint 2,4 millióra tehető azok száma, akiket az emberkereskedelem áldozataiként kényszerítenek munkára. Az ILO első ízben tett kísérletet az emberkereskedelem gazdasági jelentőségének felmérésére: számításai szerint abból évente 32 milliárd dollárnyi haszon keletkezik, vagyis 13 ezer dollár származik minden egyes kényszermunkás kizsákmányolásából.

A jelentés szerint a kényszermunka az, amikor a munkavégzést büntetést kilátásba helyező fenyegetéssel kényszerítik ki. Ez nemcsak fizikai erőszak lehet, hanem az is, ha például a munkaadó elveszi a dolgozó személyazonosságát igazoló iratokat, vagy az illegális munkavállalót feljelentéssel fenyegeti. Kényszermunkának számít a kényszerítésen alapuló szexuális kizsákmányolás is, amely arányaiban a fejlett ipari és a rendszerváltó országokban a legelterjedtebb. Az előbbiek csoportjában a kényszermunka az áldozatok több mint háromnegyede esetében szexuális kizsákmányolást jelent. (BÁ)