Minőségtanúsító jegy a borra
Szinte minden ötödik liter bor hamisított Magyarországon - állítják a szakma ismerői, gyors intézkedéseket sürgetve. Az is súlyos gondokat okoz, hogy a forgalmazás nagy hányada számla nélkül történik. Mindezek egyes számítások szerint négymilliárddal csapolják meg a költségvetési bevételeket. Eddig már számos, korábban jónak hitt szabályozás elvérzett a különböző érdekcsatározásokban, így nem ért meg hosszú időt a standolás intézménye és a borzárjegy sem.
Most úgy tűnik, végre sikerül azonos nevezőre jutniuk a szakma képviselőinek: a napokban befejeződtek az egyeztetések, és várhatóan hamarosan intézkedéssorozat elindításáról döntenek. A Miniszterelnöki Hivatal koordinálásával zajló tanácskozássorozaton abban egyetértettek a résztvevők - az érintett tárcák, a szakmai, termelői szervezetek képviselői -, hogy gyakoribbá és hatékonyabbá kell tenni az ellenőrzéseket, olyan eszközök bevezetésére van szükség, amelyek révén nyomon követhető az egész termékpálya.
A tervezett intézkedések között erősítenék az ellenőrzői apparátusokat és összehangolnák az erre hivatott szervezetek, hatóságok munkáját, ahol szükséges, létszámot növelnének, rendszeressé tennék az ellenőrzéseket. A tervek között az is szerepel, hogy szigorítják a kiszabható büntetéseket, s szélesebb körre terjesztik ki a szankcionálási lehetőségeket. Bevezetnék a minőségtanúsító jegyet, amely sokak szerint jól szolgálná a szakmai érdekeket, hiszen információkat tartalmazna a bor eredetéről, a termelés mennyiségi és minőségi jellemzőiről, a forgalombahozatali engedélyek meglétéről. Ám mint Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese lapunknak elmondta: abban az esetben, ha ezt csak pluszbefizetésekből lehetne megoldani, nem támogatják a javaslatot, mert a borászok már nem tudnak újabb terheket vállalni. Csak úgy tartják bevezethetőnek a palackonként 3-5 forintba kerülő jegyet, ha a felmerülő - összességében több száz millióra rúgó - költségeket az eddig jövedéki adóként fizetett literenkénti nyolc forintból fedeznék. Azaz, névleg megszűnne a jövedéki adó, ám a befizetések megmaradnának, s a képződő összeg kifejezetten ágazati célokra egy elkülönített alapba kerülne. Véleményük szerint ugyancsak ebből a forrásból kellene a "romokban álló" bormarketingre áldozni, annál is inkább, mivel az utóbbi időben egyharmadával, 500 ezer hektoliterrel csökkent a magyarországi borexport.
A hatósági ellenőrzések hatékonyságának javítására is fordíthatnának a külön keretből: elsősorban az Országos Borminősítő Intézet akcióinak megerősítését tartja szükségesnek a HNT szakembere. Karakas János, az MSZP szakpolitikusa is egyetért azzal, hogy a jövedéki adó helyett külön keretet kell létrehozni az ágazat gondjainak megoldására. Reméli, hogy a szakmai egyeztetéseket követően még májusban a kormány elé kerül a javaslat, s végül a törekvések nem buknak el a különböző érdekcsoportok harcai miatt.
