Most Bulgária a legvonzóbb
Az elemzés szerint a több tényező figyelembevételével számított rangsorokban Magyarország gyenge közepes helyen áll, míg a korábban a peremvidék szélén látott - és amolyan balkáni páriának tekintett - Bulgária két helyen is vezeti a listát. A Deka-Bank elemzése rámutat, hogy a vállalkozás helyszíneiről általa képzett jelzőszámban kiemelt jelentősége van az élőmunka költségszintjének. Az adott mutató oly mértékben fontos a befektetőknek, hogy - egy ideig legalábbis - messzemenően kompenzálni tudja a termelékenységhez fűződő összes szempontot.
Az Economist Intelligence Unit szerint Romániában és Bulgáriában az egy órára számított bérköltségszint mindössze egy dollár körül van. Velük szemben Szlovákiában - az utóbbi egy év során elért féldolláros növekmény után - 2,7 dollár a megfelelő adat, előtte áll Csehország (3,4 dollár), Lengyelország (3,5 dollár) és Magyarország (4,7 dollár). Ezzel szemben a régi tagállamok átlaga 25,2 dollár. Mint azonban a jelentés rámutat, Szlovákia az élőmunka-költségszint növekedését sikeresen kompenzálni tudja az alacsony adókkal, illetve a kutatás-fejlesztésben elért - a szabadalmak számában is lemérhető - eredményeivel.
A Handelsblatt által ismertetett Deka-jelentés szerint további fontos követelmény a jogbiztonság, amely Románia esetében rendkívül problémás, Észtországot viszont a vállalaton kívüli tényezők rangsorában messze az élre emeli. Ha délkeleti szomszédunk ezen a körülményen javítani tudna, akkor gyorsan emelkedhetne a befektetési vonzerő szerinti ranglistán, miután a szűken vett vállalati-üzemgazdasági sorrendben máris kettővel előttünk áll.
Általában az új EU-tagok és -tagjelöltek vonzerejét elemezve a Handelsblatt ismerteti a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérésének eredményeit. A többféle válasz megjelölését engedélyező kérdőíven 43 százaléknyian jelezték a térségben való jelenlétük szándékát, Kína esetében az arány csak 37, a régi uniós tagországokat illetően 35, az USA viszonylatában pedig mindössze 19 százalék. A kis- és közepes vállalatok körében még nagyobb az érdeklődés, mert minden második - ilyen nagyságrendű - német cég vagy jelen van a térségünkben, vagy tervezi jelenléte kialakítását. A német üzleti lap rámutat, hogy Magyarország kivitelének 70 százalékát adják külföldi részesedéssel működő cégek. Magyar-, Cseh- és Lengyelország mindazonáltal veszít a vonzerejéből, főleg az emelkedő bérköltségszint, illetve a piacukon kialakult erős versenynyomás miatt - állapítja meg a Handelsblatt.
