Multinacionális cégek Nemesvámoson

Szinte kivételes helyzetű kistelepülésnek mondható Nemesvámos. Meglepően sok külföldi érdekeltségű cég telepedett le a háromezernél is kevesebb lakosú faluban.

Hogyan sikerült elérniük mindezt?

Meglehetősen nagy szerencséje volt településünknek, hogy annak vezetésében nem hozott változást a rendszerváltás. Azok az emberek folytathatták a munkát, akik már korábban is sokat tettek Nemesvámosért. A meglévő kapcsolatrendszereket így jól tudtuk kamatoztatni. Én például 1975 óta vagyok a község egyik vezetője s a rendszerváltás óta polgármestere a településnek. Függetlenként a falu békességét is sikerült megőrizni. Talán meglepően hangzik, de amikor egy-egy befektetővel tárgyalunk, csaknem mindig felteszik azt a kérdést, hogy mennyire biztosított a település belső békéje, milyen a képviselő-testület és a falu vezetésének viszonya. Aki tőkét hoz, nem akar sem környezetvédelmi, sem más harcokat folytatni. Azt várja, hogy a település örömmel, letelepedését segítve fogadja, amit aztán a befektető foglalkoztatással, adófizetéssel és a falu boldogulásához történő egyéb hozzájárulásokkal ellentételez. Ez utóbbira példaként tudom említeni az Alcoát, amelynek alapítványa tavaly egymillió forintot adott az iskolánk alapítványának oktatási eszközökre.

Milyen kedvezményeket tudott nyújtani a falu a letelepedő cégeknek?

Nálunk alapelv volt, hogy egyetlen befektetőnek sem adtunk adókedvezményt. Úgy ítéltük meg, hogy ha egy nagyüzem letelepítésénél néhány millió forint kedvezmény a döntő, akkor az a befektetési szándék nem komoly. Ugyanakkor nálunk a letelepedők viszonylag kedvező áron juthattak a beruházásukhoz szükséges területhez és a közművekhez. Ezenkívül a hatósági eljárástól kezdve mindenféle ügyintézésben segítséget kaptak az önkormányzattól, ez jelentősen felgyorsította építkezésüket. Mindezt nagyra értékelték, mert a legtöbb helyen éppen a lassúság, a bürokrácia riasztja el a beruházókat. Nálunk a KTI (az Alcoa-üzem elődje) beruházásáról például májusban született döntés, és szeptemberben már termeltek. Sajnos az utóbbi időben tapasztalataink szerint a különféle szakhatósági eljárások Magyarországon nemhogy rövidültek volna, de a tíz évvel ezelőttihez képest többszörös időtartamot igényelnek.

Mennyire állt rendelkezésükre megfelelő infrastruktúra a cégek letelepítéséhez?

A rendszerváltáskor lezajlott kárpótlásnál azt mondtuk, hogy mindenki kapja vissza azokat a földeket, amelyek megilletik. Az önkormányzat nem szólt bele a területek visszaszerzésébe, és semmiféle földterületre nem tett szert. Az ipartelepítés céljára kijelölt területek is magánkézben voltak. Ugyanakkor azt mondtuk a földtulajdonosoknak, hogy amennyiben el akarják adni a földjeiket ilyen célra, az önkormányzat tárgyal a nevükben a befektetőkkel. Mindez így is történt, e közmegegyezés a mai napig érvényes és működik. Ha idejön egy letelepedni szándékozó cég, az önkormányzat tárgyal a telektulajdonosokkal, illetve az ő érdekeiket képviselve a befektetővel. Eddig még valamennyi érintett földtulajdonos elégedett volt. Nálunk elv, hogy az önkormányzat ki nem sajátít, el nem vesz területet. A befektető által igényelt infrastruktúrát az önkormányzat építteti ki, ebbe az út is beletartozik, de ez utóbbiba anyagilag a letelepedő is beszáll. Az ipar csak teljesen elkülönített területre települhet a falu északi oldalán, a lakott területre nem engedjük be.

Ekkora ipar mellett játszik-e még szerepet a mezőgazdaság Nemesvámoson?

A kilencvenes évek elején a falu korábbi nagy mezőgazdasága széthullott. Kisebb mezőgazdasági vállalkozások vannak a faluban, de jelenleg ők szorulnak leginkább segítségre az ágazat közismert állapota miatt. Pedig a külterületek környezetvédelmi rendezettségéért például ők tesznek a legtöbbet. Jelenleg a lakosság csupán igen kis százaléka él főfoglalkozású gazdálkodóként, többnyire kiegészítő foglalkozásként működtetnek gazdaságokat. Egyetlen nagyobb mezőgazdasági üzemünk van, a Vám-Tej Kft., amely a korábbi szövetkezet teljes tehenészeti telepét megvette, s mintegy 500 tehenük van. A takarmányt részben saját, részben bérelt területeken termelik meg. A többi, klasszikus értelemben vett mezőgazdasági üzem szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, s mintegy 1500 hektár területet művelnek.

Az iparterületeken túl milyen az infrastruktúra Nemesvámoson?

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy már a kilencvenes évek elején valamennyi infrastruktúra kiépült. A szennyvíztisztításnál Veszprémhez tartozunk. Jelenleg folyik egy háromszázmilliós nagyberuházás, amely a veszprémi vízhálózathoz kapcsolja Nemesvámost. Ez hosszú távon megoldja a település mennyiségi és minőségi vízgondjait, mivel az itteni kutak nitrátosak. A teljesen saját forrásból megvalósuló vízhálózat-fejlesztést a jelentősnek mondható helyi adók alapozták meg, pályázati pénzt nem sikerült hozzá szereznünk. A falu úthálózatáról pedig azt lehet elmondani, hogy az egyelőre csak megfelelő állapotban van, majd a vízhálózat kiépítése után lehet a felújításnak nekikezdeni. Addig is vannak olyan teendőink, mint az óvoda teljes felújítása, illetve orvosi rendelő és a gyógyszertár korszerűsítése, valamint ezek uniós követelményeknek megfelelő átalakítása. Az óvodában még az idén elkezdjük ezeket a munkákat, ennek költsége mintegy 30-35 millió forint. Hasonló összegbe kerül az orvosi rendelő is. Mindezt szintén saját forrásból végezzük.

Pályázati pénzek itt sem voltak?

Az óvoda nyílászáróinak cseréjére 960 ezer forintot nyertünk pályázaton. Pályázati pénzek segítségével egyébként jelentős beruházások valósultak meg a faluban. Ilyen volt a szennyvízcsatorna kiépítése, amelyhez kilencvenszázalékos forrást nyertünk, a többi az önkormányzat pénze volt. A lakosságnak egyáltalán nem került pénzébe a csatornázás. Pályázati pénzből újítottuk fel az iskolát is, és épült fel egy 800 négyzetméteres tornacsarnok. Az elmúlt 15 évben a település mintegy 170 millió forint pályázati pénzt nyert el különféle rekonstrukciókra, beruházásokra.

Mekkora költségvetéssel gazdálkodik Nemesvámos?

Az idei költségvetési előirányzatunk 429 millió forint. Az önkormányzatnak mindig van tartaléka, ebben az évben például 98 millió forintot tudtunk elkülöníteni erre a célra. Ebből is látszik, hogy évek óta meglehetősen céltudatos gazdálkodást folytatunk. Ez annak a lehetőségét is megteremtette, hogy ha bármikor megjelenik számunkra fontos pályázat, azonnal tudunk reagálni, megvan hozzá az önrészünk.

Milyen intézményeket működtetnek?

Természetesen óvoda és iskola van a településen, ezeket az önkormányzat működteti. Ezenkívül egészségügyi és közművelődési intézmények tartoznak hozzánk. Ezek fenntartására 340 millió forintot fordít a település. Ugyanakkor például az oktatásnál gondot okoz, hogy az itt élő 260-280 általános iskolás korú gyermekből 160 Veszprémbe jár tanulni, ez nagymértékben nehezíti az itteni iskola működését. A város hatásával nem tudunk megküzdeni, hiszen a megyeszékhely meglehetősen közel van, és ott lehet válogatni az oktatási intézmények közül.

Európai hírű római kori műemlék együttese van a településnek, a balácai villagazdaság és romkert. Menynyire tudja segíteni ennek megóvását az önkormányzat?

Az idén jelentős támogatást tudunk biztosítani a villagazdaság infrastruktúrájának építéséhez, bár az a megyei önkormányzathoz tartozik. Mivel azonban a településünk területén van, szívesen költünk rá, hogy minél inkább látogatható legyen.

Milyen további terveket

tűzött ki célul Nemesvámos önkormányzata?

Most készül a település új rendezési terve, ez a következő tíz évre meghatározza fejlesztési koncepcióinkat a területfelhasználástól az iparfejlesztésig és a lakásépítésekig. Megfogalmaztuk azt is, hogy Nemesvámos adottságainak megfelelően a lakosság számát a következő időszakban mintegy 3300-ra növelhetjük, ennyi lakóépület megépítésére van szabad terület.