Ősztől Merkel lehet a kancellár
Roland Koch hesseni miniszterelnök, Ole von Beust hamburgi polgármester és Christian Wulff alsó-szászországi kormányfő egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy Angela Merkel lesz az uniópártok kancellárjelöltje az őszi választáson. Wulff állásfoglalása különösen fontos, hiszen ő a CDU legnépszerűbb politikusa, akit a felmérések szerint a lakosság alkalmasabbnak tartana az ország vezetésére, mint a pártelnököt.
Gerhard Schröder kancellár a vasárnapi észak-rajna-vesztfáliai választások eredményének ismeretében bejelentette: az ősz folyamán előrehozott választásokat tartanak. A CDU és a szabad demokraták várhatóan a tartományi parlament 51 százalékát mondhatják magukénak, míg az SPD és a zöldek mindössze 43,3 százalékot szereztek. Ennek fényében a Schröder által július elsejére ígért szavazáson várhatóan nem kap bizalmat a koalíció, így legkésőbb szeptember 18-ára - a tervezettnél egy évvel előbb - írja ki Horst Köhler államfő a szövetségi parlamenti választásokat.
Franz Müntefering SPD-elnök szerint az előre hozott választásokra azért van szükség, mert a stratégiai fontosságú tartomány elvesztésével immár 16-ból 10 szövetségi államot a kereszténydemokraták irányítanak, így a kétkamarás berendezkedés miatt lehetetlen érdemi döntéseket keresztülvinni. Inkább a vereség beismeréséről lehet azonban szó, hiszen a felsőházban eddig is többségben voltak az ellenzéki képviselők - vélekedik a Handelsblatt. A legfrissebb felmérések szerint az uniópártok 45, a szabad demokraták 8, az SPD 29, a zöldek 8, a posztkomunista PDS pedig 4 százalékra számíthat az országos választásokon.
A gazdaság számára mindenképpen jó hír, hogy ősztől a konzervatívok győzelmével végre teljes mértékben cselekvőképes kormány alakulhat. Merkel a Financial Times szerint az egészségügyi, nyugdíj- és adóreformok gyorsítását fogja kampánya középpontjába állítani, ugyanakkor a nagyon radikális változtatásoktól - például a szakszervezetek háttérbe szorításától vagy a munkaerőpiac rugalmasságának drasztikus emelésétől - tartózkodni fog.
Elemzők szerint az okozta Schröder vesztét, hogy a 2003 tavaszán útnak indított Agenda 2010 reformcsomag egyelőre nem vezetett a gazdasági és a foglalkoztatási helyzet javulásához. A szociális ellátások megkurtítása ezzel szemben elidegenítette a baloldali szavazók jelentős részét. A reformok ráadásul az államháztartást is súlyos helyzetbe hozták: a Hartz IV. elnevezésű munkaerő-piaci csomag a Welt am Sonntag szerint a tervezett 14 milliárdon felül további 15 milliárd euróval növelik a büdzsé hiányát. Ezt kormánykörökben találgatásnak minősítik, s a Spiegel magazin azon híradását is tagadják, amely szerint Schröder kancellár június első hetére válságtanácskozást hívott össze a Hartz IV. kapcsán.
