Reformokat sürgetnek a multik
A jelenleg 15 tagú üzleti tanács hét éve alakult az Európai Gyáriparosok Kerekasztala kezdeményezésére azzal a céllal, hogy előmozdítsa Magyarország EU-csatlakozását. Miután ezt a célt 2004-ben sikerült elérni, változik a HEBC feladata is - jelezte az új elnök, aki szerint a csatlakozástól számítva legalább két-három esztendőnek el kell telnie, hogy láthatóvá váljanak az EU-tagság lehetőségei. A változás irányát mutatja, hogy a magyar gazdaság állapotát mindig kritikusan elemző éves jelentések sorában az idei értékelést "Út az eurózónához" címmel teszik közzé. Láthatóan zavart okoz a gazdaságban, hogy sok az ad hoc lépés Magyarországon - vélekedett Fodor István. Meglátása szerint legutóbb ilyen volt a készülő második Nemzeti fejlesztési tervvel összefüggésben az ágazati prioritások előkészítetlen deklarálása. Az ország versenyképességét és fenntartható fejlődését is veszélyeztetheti a másfél évtizede rendre elmaradó államigazgatási reform, az, hogy 200 ezerrel többen dolgoznak itt, mint amennyire szükség lenne, miközben sok jó szakembert láncolnak magukhoz a hivatalok.
Magyarország sokkal jobban állhatna, ha tempósabban haladna előre az infrastruktúra kiépítésében, ha átgondolt adóreformot hajtana végre, ha felszámolná a rideg bürokráciát - szögezte le Hegedűs Péter, az ABB Kft. elnöke. Az EU-tagság sikere azon is múlik, hogy Magyarország mennyire képes hatékonyan fellépni Brüsszelben, és vállalja-e a szembeszállást a korrupcióval - tette hozzá Kuhl Tibor, a Dunamenti Erőmű Rt. vezérigazgatója.
A befektetésösztönzésben is lenne tennivaló. Csorba Zoltán, a Suez Environment Hungária Kft. ügyvezető igazgatója szerint e téren ez idáig nem történt meg a különbségtétel az egyszerű öszszeszerelő feladatokat jelentő és a hozzáadott értéket növelő beruházások között. Ráadásul sok magyar nem azt csinálja, amit szeretne, még sincs jele annak, hogy bárki mobilizálni akarná ezt a nagy, innovatív tartalékot.
