Stabilitási kockázatok a pénzügyi szektorban
A pénzügyi rendszer működésében a kockázatokat hordozó folyamatok fokozatosan erősödtek az elmúlt időszakban - állapítják meg a jegybank szakemberei a negyedévente megjelenő Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványának legfrissebb számában. A működési környezetet egyensúlytalanságokkal terhelt makrogazdasági helyzet jellemzi, amelyből eredő kockázatokat mind ez idáig a kedvező nemzetközi befektetői környezet enyhítette.
A bankrendszer viselkedéséből adódóan a kockázatok fokozatos felépülése és tudatos felvállalása tapasztalható, miközben mindez a bankok kiemelkedő jövedelmezőségével és stabil tőkehelyzetével párosul. A jegybank szakemberei középtávon a pénzügyi stabilitási kockázatok további jelenlétére és egyes területeken erősödésére számítanak.
A bankok új, magasabb kockázatú és hiteltörténettel nem rendelkező piaci szegmensekbe lépnek be, amellyel párhuzamosan lazítják a hitelezési feltételeiket. Ezzel együtt fokozatosan növekszik annak kockázata, hogy a bankok nem képesek az új ügyfélszegmensek, így különösen a kis- és középvállalatok, valamint a háztartások forint és deviza alapú hiteleinek hosszabb távú kockázatát pontosan felmérni, kezelni és beárazni. Mindez az alacsonyabb hitelképességű adósok arányának emelkedéséhez vezethet.
Az árfolyam- és hitelkockázatok közötti korreláció erősödik, mivel a devizahitelezés több területen kiszorítja a forinthiteleket, és így egy esetleges árfolyamsokk a devizaadósok pénzügyi pozícióját rontja. Ezen belül is a természetes fedezettel nem rendelkező svájcifrank-hitelek növekednek a legdinamikusabban, ami hozzájárul a magánszektor árfolyamkitettségének növekedéséhez. További kockázat, hogy a likviditáskorlátos ügyfelek közül devizahitelezés esetén - az egységnyi hitelre jutó alacsonyabb törlesztőrészlet miatt - olyan kör is forráshoz jut, akik a forintfinanszírozásból kiszorulnának.
Emellett a bankrendszer évek óta nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jövedelmezőséggel működik, ez azonban részben egyszeri elemeknek köszönhető.
Amennyiben a nem tartós eredményjavulás beépül a bankokkal szemben támasztott jövedelmezőségi elvárásokba, akkor ez nagyobb kockázatvállalásra ösztönözheti a hitelintézeteket. A hatékonysági mutatók ugyan a költséghatékonyság folyamatos javulását jelzik, de még mindig jelentős elmaradást mutatnak a fejlett országok átlagától.
A nem banki pénzügyi közvetítők tevékenységéből a pénzügyi vállalkozások, így különösen az autófinanszírozásban rendkívül aktív lízingcégek kockázatait tekinti számottevőnek a jegybank. Ez a bankrendszer stabilitása szempontjából is kiemelt kérdés, mivel ezen pénzügyi vállalkozások jelentős része banki háttérrel működik, és esetleges veszteségeik megjelennek a konszolidált kimutatásokban.
