Száz lépés: napirenden a foglalkoztatás
Érthetetlennek találja Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, hogy a fekete- és szürkegazdaság ellen tervezett lépések vázolásakor Gyurcsány Ferenc kormányfő nem említette az építőipart. Az ágazatnak talán túlságosan erős az érdekérvényesítő képessége? - tette fel a kérdést lapunknak nyilatkozva. Ami pedig a börtönbüntetés kilátásba helyezését illeti, az MGYOSZ elnöke szerint nem kellene egyből drákói intézkedéssel kezdeni, mint mondta: nem biztos, hogy ennek meglesz a politikai hozadéka a kormány számára. Az idénymunkára utalva hozzátette: nem olyan területeken kellene kezdeni a harcot, amelyek egyéves időtávban maximum két-három hónapos munkát jelentenek. A foglalkoztatás bővítését célzó munkanélküli-ellátással kapcsolatos terveket ugyan jónak tartja Széles, de kizárólag akkor fogadható az el, ha a programba beemelik: milyen úton-módon képzelik el a munkaerő átáramoltatását az állami szférából a versenyszférába, húzta alá.
Jottányit sem változott a helyzet az elmúlt években az építőiparban, már ami a fekete- és a szürkefoglalkoztatást illeti - vélekedik Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor óva int az egyoldalú lépésektől, mint amilyen például a feketén foglalkoztatók börtönbüntetése lenne. A szakma el is készítette saját javaslatcsomagját - erről tegnap tárgyaltak Kolber István szakminiszterrel, akivel közös fellépésben állapodtak meg. Az ÉVOSZ a többi között azt szeretné, ha önálló minisztérium fogná össze a kilencvenezer vállalkozásból álló szakmát; ha csökkentenék a legális foglalkoztatás adó- és járulékterheit (beleértve az áfakulcs mérséklését); ha jogszabály rögzítené az építőipari bértarifarend-szert. A versenyegyenlőség mindenkinek az érdeke, főként egy olyan versenyágazatban, mint az építőipar, ahol folyamatosan s hektikusan változik a helyzet, hol az egyik alágazatnak megy, hol a másiknak, ahol csak nyomott árral lehet megrendeléshez jutni, s ahol ha a sor elején álló dől, akkor maga után rántja a többit is - hangsúlyozta.
Az Iposz egyetért azzal, hogy vissza kell szorítani a feketemunkát, de álláspontjuk szerint a szigorítások és az ellenőrzések mellett ösztönzőkre is szükség van - mondta Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke. Az Európai Unió országaiban sem főállású munkavállaló minden legálisan foglalkoztatott. Nálunk a jelenleginél sokkal rugalmasabb rendszerre lenne szükség, például a részmunkaidős vagy a távfoglalkoztatási lehetőségek kibővítésére, a túlszabályozott munkavállalás egyszerűsítésére. Ezek jelenthetnék a megoldást többek között a kormányfő által emlegetett kismamák vagy a háztartásokban foglalkoztatottak esetében. Szűcs György szerint az Iposz tagjai egyetértenek a legalizálással, de a konkrét intézkedések kidolgozásánál azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a kisvállalkozások a foglalkoztatás költségei miatt már így is nehezen tudják felvenni a versenyt azokkal, akik bejelentés nélkül alkalmaznak munkavállalókat. Ez utóbbiakat kellene tetten érni.
A háztartási, illetve ház körüli munkavállalásnál a feketefoglalkoztatás felszámolása az Európai Unió több országában és az Egyesült Államokban is napirenden levő, ugyanakkor nehezen megoldható ügy, tekintettel az igencsak nehezen kivitelezhető ellenőrzésre - magyarázta Fárs Ágnes. A Kopint-Datorg gazdaságkutató intézet munkaerőpiaccal foglalkozó kutatója hozzátette: az idényjellegű mezőgazdasági munka is terepe a feketefoglalkoztatásnak, de ez elsősorban az építőiparra jellemző. Csak büntetéssel az illegális vagy félig legális munkavállalás problémáját nem lehet megoldani, vélte, ugyanakkor az életveszélyt okozó építkezéseknél ennek az eszköznek a "bevetése" indokolt. A szakértő szerint a feketén dolgoztatók - legyen az magánszemély vagy vállalat - esetében a börtönbüntetés kilátásba helyezése bonyolult kategória a jogászok számára, a cégek esetén több eredményre vezetne, ha bizonyos jogosítványokat vonnának meg attól a vállalkozástól, amely nagy nyereséget ér el ezzel az eszközzel.
Valóban igen kevés feketemunkával kapcsolatos bűncselekmény válik ismertté. Erről azonban korántsem a Btk. tehet, amely már régen megteremtette az illegálisan foglalkoztató munkáltatók büntetőjogi számonkérését - hívta fel a figyelmet Tóth Mihály jogászprofesszor. Az adó- és társadalombiztosítási csalás elkövetője például kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az, aki megsérti a Munkaerő-piaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettségét, akár ötévi szabadságvesztéssel sújtható. Hasonlóképpen büntetőjogi felelősség terheli azt a foglalkoztatót, aki nem tesz eleget társadalom- és egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségének. A professzor szerint nem szigorítással vagy netán új törvényi tényállások kreálásával, hanem rendszeres és sűrű ellenőrzésekkel, valamint a büntetőszankciók következetes alkalmazásával lehet hatékonyabban fellépni a feketemunka ellen. Az ellenzéki pártok kemény kritikával fogadták a kormányfő által elmondottakat, Dávid Ibolya (MDF) szerint csak ötleteket hallhattak, nem volt vitára alkalmas az anyag. Áder János (Fidesz) azt mondta: a lemez régi, serceg is, csupán "szájhősködésről" van szó, ezeket már lehetett hallani többször is a miniszterelnöktől. Lendvai Ildikó (MSZP) reményét fejezte ki, hogy kapnak négypárti támogatást a tervekhez, bár mint mondta, e nélkül is meglépik azokat. Támogatja a kormányfőt az SZDSZ, Kuncze Gábor szerint viszont az igazi változást csak bátor lépésekkel lehet elérni.
